Logitech MX Master

Állítólag nagy kezem van. Ezt támasztja alá az is, hogy idáig a kedvenc egerem a Logitech Performance MX volt. Most megjelent az utóda, amit a gyártó MX Master névre keresztelt. Ez az első emberes egér, aki Bluetooth LE támogatást kapott és Mac kompatibilis. Meg is rendeltem azonnal, az előbb ért ide. Már a csomagolására adtam egy piros pontot - rettenet utálom, mikor a ritkaföldfém mágneseket dobáljuk a szemétbe.

Tapasztalatok:

  • A Performance MX háta domborúbb kicsit, ez laposabb az ujjak felé. Majd meglátjuk, hogy olyan kényelmes-e, mint az elődje.
  • Bluetooth connect megy azonnal, interferencia semmi (nem úgy, mint az unified kis bigyóval, amit muszáj volt a gép hátából egy USB hosszabbító dróttal előre hoznom, hogy ne lagoljon).
  • A teflon talpak elképesztő síkosak. Már az előző is oké volt, de ez hihetetlenül csúszik az asztalon.
  • A hasán levő szenzor első ránézésre könnyebben takarítható lesz, de majd meglátjuk, ha összeszed ez is valami hajszálat.
  • Az oldalára hátra pakolt két button (forward és back) teljesen értelmetlen RSI gyár, ellenben az oldalsó görgővel nagy élmény Final Cutban a timeline-t mozgatni.
  • A scrollwheel megérzi, ha izomból megtolod és átvált racsnis módból szabadonfutóba magától, aztán ha megállítod, akkor meg vissza. Ezt a váltást lehet force-olni a wheel mögé rakott buttonnal, de szerencsére ez utóbbi átállítható egy rakat másik funkcióra (meg is kapta az idáig csak trackpaddel elérhető smart zoomot azonnal).
  • A hüvelykujj alá pozícionált gombon maradt a default "Gesture" mód, amivel workspace-ek között lehet lapozni (hold + LEFT|RIGHT move), illetve Mission Controlt (hold + UP move, vagy egérmozgás nélkül csak klikk) meg App Exposét (hold + DOWN move) lehet indítani.
  • Az akksi a korábbi cserélhető AA helyett beépítetté változott, ugyanúgy micro USB tölti az egér elején. Ha addig kibírja az akksi, amíg a Logitech előáll egy még lapátkezűbb példánnyal, akkor semmi gondom ezzel.

Végül egy korrekt videós review, hogy ne csak egy száraz lista legyen a post:

3D nyomtatás: last minute printer ajánló

Szegény CL3D még messze van a megvalósulástól, de ahogy kezd összeállni a komponenslista, egyre világosabb, hogy mennyire nem olcsó játék még nulláról építeni egy egyedi printert.

Pár napja jött szembe a Kickstarteren a Tiko névre keresztelt 3D printer, amely nem Descartes kordinátarendszer alapon mozog, hanem ún. "Delta" printer. Egyszer mindenképp szerettem volna játszani egy ilyennel is, a Tiko 179 USD-s backer ára pedig elcsábított. Nézd meg a promó videót, aztán utána megdumáljuk a lényeget:

Ami megtetszett a kis nyomtatóban:

  • Talán a legfontosabb a titán hotend. Ez feleslegessé teszi a hotend/kocsi közötti szigetelést, csak benne lesz olvadt állapotú a nyersanyag. Ebből azonnal következik, hogy nincs többet az a hiszti, amivel épp most is izmozok: a heat break komponens többet nem ragad be a megolvadt műanyagba, mivel nincs heat break komponens!
  • Zárt kamrában nyomtat, így nincs rá hatással a kültéri légmozgás.
  • A nyersanyagot zárt térben tárolják → kevesebb por juthat a nyomtatófejbe.
  • A nyersanyag bármilyen gyártótól beszerezhető, standard 165 mm átmérőjű orsón forgalomba kerülő 1 kg-os, 1.75mm-s műanyagszál. Önmagában a röghöz kötés kihagyásáért adtam nekik egy piros pontot.
  • A printer a tárgyasztalon áll, azaz ha kész a print, leveszed a nyomtatót a tárgyasztalról, leválasztod az ojjektumot, és kész - nincs több csipeszezés!
  • Korrektül, felülről hideg fénnyel megvilágított nyomtatótér.
  • A gyártó állítása szerint PLA, ABS, HIPS és NYLON is nyomtatható vele.
  • Az 50 μm felbontás bőven elég - egy tetszőleges maxra kalibrált FFF printer 20 μm-t tud, de a kereskedelmi forgalomba kerülő nyomtatók nagy része 100 μm-t ígér maximumként.
  • Valószínűleg a BuilTakhoz / GeckoTekhez hasonló felületű a tárgyasztal, amihez jól tapad a nyersanyag, nincs warping és nem kell mindenféle mágiákat (painter tape, ABS juice, Kapton, glue stick, fekete kakas áldozat teliholdkor, etc.) bevetni mindehhez.
  • Elfogyó nyersanyag érzékelése, ami egyúttal PAUSE módba kapcsolja a nyomtatást, amíg te utántöltesz (mondjuk ezt látni kell, mert a fene tudja, hogy a kihűlt rétegre printelt új réteg mennyire lesz stabil).
  • Gyorsulásmérő alapú automatikus kalibráció - bármit is takarjon ez a gyakorlatban, sokkal jobban hangzik mint a kézi bed leveling és az ékszíjak gitárhangolóval történő feszesre állítása!
  • Szíjhajtás hejett direkt drive mindenhol, NEMA14 helyett egyedi (egyelőre még nem publikált típusú) léptetőmotorokkal.
  • Alacsony energiaigény, külső "brick" tápellátással → a meghaló táp könnyen és fájdalommentesen pótolható.
  • Passzív, konvekciós elven működő, ventillátorok nélküli hűtésű hotend → kevesebb zaj, vibráció, áramfelvétel.
  • Régóta ámulatba ejt, ahogy egy Delta printer mozog. Ha az Ultimakerről alig tudom levenni a szemem amíg printel, akkor mi lesz, ha karácsonyra ideér ez a kis dög?-)

A 125x125 mm-es henger print volume kicsit kicsi, de ezért a pénzért ki tudok békülni vele (igaziból a srácok a többi Delta printertől eltérően a Tiko tárgyasztalának teljes felületére tudnak nyomtatni, nem csak a kör alapra).

Ami kevésbé izgat, de biztos van akinek meg ez lehet fontos:

  • Cloud based printing. A printert kezelő szoftver browserben fut.
  • Wireless printing - a kis ördögben saját access point is van!
  • A zárt kamra nem csak a print process stabilitásának tesz jót, hanem megvéd attól, hogy kisgyerek / állat véletlenül a forró hotendhez érve megsérüljön. Ráadásul ha a printert felemeled a tárgyasztalról, a nyomtatás megáll.
  • Annyira picike a printer, hogy könnyen hordozható. Bár ez is csábít benne: akár terepen is gyárthatod a kis bigyókat.

Szummárium: ha kell neked 3D printer és karácsonyig kibírod, akkor AZONNAL VEGYED!

3D nyomtatás: Q&A

Milán kérdezett párat levélben, megosztom a válaszokat, hátha másnak is hasznos lesz:

A 3D nyomtatódon milyen fej van, amiből az anyag jön? És ha jól tudom akkor még a lényeg az anyag olvadás és dermedéspontja.

3D printer fej: rengetegféle van, nagyon sokáig a printrbot UBIS 3 mm-es kemármia (=PEEK-es) hotendje volt fent, ami épp vasárnap éjjel gondolta úgy, hogy itt az ideje elpusztulni. Sajna ezt a fejet 3 mm-es nyersanyaghoz már nem gyártják, így másikat kell felpakolni, ami az Ultimaker sajátos mechanikája miatt nem egyszerű - lényegében minden fejhez új mountot kell csinálnod. Már elő van készítve egy E3D v6, csak a mountot kell kiprinteltetnem hozzá. Az E3D elég jól eltalált hotend, nagyon szeretik a népek.

Egy jó hotend alapvetően:

  • All metal konstrukció. Azok, akik nem ilyenek, egy teflonból készült ún. PEEK-et használnak arra, hogy a melegített részt elszigeteljék a felfogató résztől - ilyen nem all metal volt az UBIS, vagy ilyen az egyik leghíresebb, legrégibb hotend is, a J Head. Az all metal hotendek ezzel szemben csupa fémből készülnek és egy nagy hőleadó borda meg az arra szerelt kis ventillátor végzi a hőleválasztást. Az all metal verziók nagy előnye, hogy 270 ℃ fölé tudsz menni, míg a PEEK-es hotendeknél ilyenkor már nagy eséllyel kiolvad a PEEK és a hotend mehet a kukába. A magas hőfok egyrészt azért jó, mert többféle nyersanyaggal tudsz kísérletezni (Nylon, PP, PET, PCTPE - hogy csak egy párat említsek, de a Taulman3D nonstop hozza ki az újabb variánsokat is), illetve egy elkoszolódott hotendet magas hőfokon tudsz így pirolitikusan tisztítani, ami szintén nem hátrány.
    Szintén az all metal verziók mellett szól az, hogy jóval kevésbé hajlamosak eldugulni. Amikor megy a print és üzemi hőfokú (~>=210 ℃) a hotend, a nyersanyagszál nem csak kifelé mozoghat, hanem picit visszafelé is. Ezt a visszafelé mozgást hívják retraction-nek. Erre akkor van szükség, amikor a GCODE a fejet A-ból B-be mozgatja úgy, hogy közben nem kell anyagot küldeni a tárgyasztalra - ilyenkor picit visszarántja az extruder a műanyagot, hogy ne csurranjon el. Ha ez nem történik meg, akkor ilyen pókhálószerű szemét kerülhet a nyomtatott ojjektumra (ezt hívják stringingnek).
    Szóval az így rángatott szálnak az a része, ami már túl van a glass transition temperature-ön, hajlamos egy kicsit meglágyulva egy dugót képezni. Ezzel a dugóval addig nincs baj, amíg a forró zónában képződik - azonban ha a forró zóna lassan vált át hidegbe, akkor a dugó a hotend olyan részében jön létre, ami nem elég meleg ahhoz, hogy azt újraolvasssza.
  • Egyszerűen karbantartható. A hotenden néha fejet (=nozzle) cserél az ember. Vagy azért, mert vékonyabb/vastagabb szállal nyomtatna, vagy azért, mert a műanyagszál belecipelt valami szemetet (=por, vagy akár valami adalék, amit a speciális nyersanyagszálba kevertek: farost, fémpor, et cetera), ami szép lassan eldugította a fejet. Ilyenkor jó, ha nem kell vért izzadni egy nozzle cserénél, hanem szabvány szerszámokkal gyorsan és kényelmesen meg lehet oldani mondjuk anélkül, hogy elégetnéd pár ujjad.
  • 3. szabványos a felfüggesztése. A RepRap világban létezik egy "groovemount" névre keresztelt kvázi szabványos felfüggesztés, amit a legtöbb hotend igyekszik követni:

    Groovemount-Flat-Plate_v
    source: b3innovations.com

    Ennek csak annyi az előnye, hogy nem kell a fél printert módosítani ahhoz, hogy kipróbálj esetleg egy új hotendet. Ha pl. az E3D után gerjednék a nagyon olcsó airbrush nozzle-t használó, de ronda PEEK-es Merlin hotendre, akkor nem lenne nagy probléma a csere, hiszen mindkettő groovemount felfüggesztésű.

Egy hotendnél a mechanika mellé jön még 4 komponens: a fűtőelem, a hőmérő, a hotend hűtése és a nyomtatott test hűtése. A fűtőelem általában egységes alakú és méretű (az egyben előre szerelt UBIS ebben is kivétel), a hotend hőmérsékletét mérő termisztor már más kérdés, van vagy 15 féle, amit ráadásul a printer firmware-ében kell compile előtt konfigurálnod, ezért hotend csere ~= új firmware, hacsak nem maradt ugyanaz a termisztor típus. Ez alól kivétel pár frissebb ARM alapú printer board, akik a cfgot egy plain text file-ból is képesek már felszedni (a Smoothieboard ilyen) - tiszta XXI. század!

A hotend hűtésére az all metal verzióknál van szükség, a PEEK-es verzióknál a PEEK, mint hőszigetelő választja ketté a hideg és a meleg zónát. A hűtést általában egy 30 mm-es kis ventillátorral oldják meg. Ez gyakran 5 lapátos, míg néha (pl. az új E3D v6-nál) már a csendesebb és hatékonyabb 7 lapátos ventillátort mellékel a gyártó. Én hónapok óta keresek olyan all metal hotendet, amit vízhűtéssel lehetne üzemeltetni (az E3D Kraken-je ilyen, de az meg egy overkill vadállat).

Végül az utolsó nyomtatott réteg hűtése - ez teljesen nyersanyagfüggő. Vannak páran, akik pl. ABS-nél nem használnak dedikált hűtést - én sem fogok a frissen épülő printerben, de csak azért, mert hőkamra veszi majd körül az egészet és abban amúgy is bőszen mozog majd a 70 ℃-os levegő. Itt a dilemmát az jelenti, hogy míg bizonyos anyagok egymásra pakolt rétegei vadul ragadnak egymásba és a tárgyasztalra is (pl. a PLA ilyen tipikusan könnyen printelhető cucc), addig más nyersanyagok (pl. az olcsó és sok pozitív tulajdonsággal bíró ABS) szeretnek nem ragadni. Ennek aztán az a vége, hogy kész a print és szálirányban baromi könnyen szétjön:

20140810-1848-ABS-bad-layer-bonding

Ha jól tudom a többi az ugyanaz mint egy CNC gép.

CNC-knél picit más a board firmware (más spéci featurákra van szükség): ott Grbl van, illetve a fémmegmunkálásnál izmosabb léptetőmotorokat és azokhoz való stepper elektronikát alkalmaznak, de ebben én nagyon nem vagyok otthon.

Miben rajzolsz és miben vagy hogyan generálod a GCODE-ot?

Rajzolni Autodesk Fusion 360-ban rajzolok - OS X alá sajna nincs túl sok alternatíva, ez a legjobb azok közül, amit próbáltam. Privát használatra ez egy évig ingyen van - mindent felhőbe ment, van még gyerekbetegsége bőven, de a platformra elérhető többi cucc (ViaCAD, Sketchup) egy vicc ehhez képest mind. Fusiont meredeken fejlesztik és óriási a community is. A devteam elég jól figyel a közösség ötleteire, ~ havi 1 release van, szóval jó lesz ez idővel.
Sok user Inventorban, vagy Solidworksben tolja - ez utóbbi nagyjából az ipari standard, szinte mindenki ebben publikál. Kéne nekem is, de OS X alatt virtuális gépben nem fut, ezért pedig én vissza nem megyek Windows alá :)

GCODE generálás: ami CAD-et próbáltam, az mind tudott bináris STL-be exportálni, a slicer szoftverek meg ebből tudnak GCODE-ot készíteni. Slicer rengeteg van, jobbnál jobbak. Kisslicer, Slic3r, Cura, vagy a fizetős de nekem eddig legszimpatikusabb Simplify3D. Sokan hülyének néznek, hogy ezért pénzt adtam, de a Simplify3D sok más nagyon hasznos feature mellett tud egy olyan dolgot, amit eddig senki másnál nem láttam és nagy szükségem van rá sokszor: a nyomtatandó ojjektum kilógó részeihez készülő támasztékot (=support structure) nem csak automatikusan tudod vele generáltatni meredekségtől függően, hanem akár egyedileg tehetsz le/vehetsz el támasztékokat, incl. azokat is, amelyeket a szoftver generált.
Pont most van egy ilyen cucc a queue-ban, mindjárt meg is mutatom:

Subaru-Legacy-coin-holder-replacement-w-BT-cradle

Ez az autó könyöklőjébe készül, egy bluetooth kontroller bölcsője lesz a gyári érmetartó bigyó helyett:

Subaru-Legacy-2009-factory-fitted-coin-holder

A kontrollert majd egy mágnes tartja a helyén, ami a menetes részbe csavart henger tetején fog lakni. A menet egy M27/2-es menet, amihez a szoftver simán generálta a támasztékot pár helyen, mert úgy érezte, hogy a printer el fogja rontani a modellt ekkora túllógásnál. Simplify3D-ben ezeket simán kiszeded, míg a többi támaszték, amit jogosan tervezett a helyükre, az mind marad (a támasztékok a narancsos oszlopok, a sárga a modell).
Az ingyenes cuccok közül a Slic3rre esküsznek sokan, de a Cura is korrekt kényelmes darab, sokáig azt használtam.

Honnan szerzed be az alkatrészeket?

Alkatrész beszerzés: Az új printerhez csillió dolog kell. Elég sok webshop állt már rá 3D printer specifikus alkatrészekre, mondok párat, amikkel nekem volt már kapcsolatom (ha nem ez volt a kérdés, kérdezz újra):

get3d.pl - *.3dprint
reprapsource.com - *.3dprint
reprap.me - *.3dprint
reprapdiscount.com - *.3dprint
store.quintessentialuniversalbuildingdevice.com - *.3dprint
tytan3d.com - lengyel all metal extruder mechanika
printinz.com - PEI build plate
shop.ultimaker.com - Ultimaker alkatrész és a legdrágább nyersanyag, amit valaha találtam
printrbot.com - printrbot alkatrészek és nyersanyag
lulzbot.com - *.3dprint, de főleg a saját printerük
prusanozzle.org - all metal foodsafe hotend
e3d-online.com - *.3dprint és a legszimpatikusabb all metal hotend, plusz kivételesen korrekt customer service
marwiol.pl - most találtam, baromi jó minőségű, olcsó nyersanyag

3D nyomtatás: CL3D – kezdjünk el fejben építeni

Preface: ez egy képek nélküli, jó száraz poszt lesz, ami nagyjából arról szól, hogy hol tart az agyamban az építésre váró képzeletbeli 3D printer Szent Grál.

Jó rég ígértem már, hogy nekiállunk 3D printert építeni - most jött el az ideje, hogy nekikezdjünk, legalábbis elméletben.
Valahogy hivatkoznunk kell a szerkezetre amin agyalunk, ezért ezennel elkeresztelem őt Cleo-nak, de mivel ez egy 3D printer, Cleo neve helyesen írva legyen CL3D. Na essünk neki!

Listázzunk

A tavalyi meetupos előadáson felsoroltam egy csomó tulajdonságot, amit anno fontosnak tartottam egy 3D nyomtatóban. A lista nem sokat változott, csak közben kicsit közelebb kerültem a technológiákhoz és így átértékeltem pár dolgot. Nézzük meg, hogy mi az, amit ma megtartanék és mi az, amitől meg tudok válni.

Fém váz

A printernek mindenképpen robosztus, szilárd vázra van szüksége, amely az printerben keletkező hőre sem deformálódik érzékelhetően. Fémlemezekből álló váz helyett azonban 30x30 mm-es alumínium T-profilokból fogjuk a printer házának keretét megépíteni. A falak és az ajtók 3 mm-es akrilból készülnek majd.

Vonóorsó / trapézanya / lineáris motoros mozgatás szíjhajtás helyett

A lengyel Zortrax M200-at gyártó cég nagy szerencsémre ide Krakkóba, tőlünk kb. 20 percnyi sétára telepítette az egyetlen mintaboltját, ahol megfordultam már jópárszor, valamint máshol is alkalmam volt kipróbálni az M200-ast.
A Zortrax printer egy Ultimakerre kísértetiesen hasonlító gép, ám abban Gates GT2 szíjakat és csigákat használnak az Ultimaker féle MXL szíjhajtás helyett. Rengeteg nagyon jó minőségű printet láttam az M200-asokból kijönni, ezért mégis a jóval olcsóbb szíjhajtás mellett döntöttem.

All metal hotend

Ezzel volt a legkisebb gondom: egyszerűen annyit küzdöttem már PEEK-es olvasztófejekkel, hogy csak a folyamatos hűtésű, tiszta fém konstrukciók jöhetnek szóba. Hogy melyik, azt még nem tudom: van már itt E3D v6, Prusa Nozzle és új 1.75 mm-es UBIS is, de kipróbálhatunk egy Pico-t is, vagy akár egy vízhűtéses E3D Krakent, ha azt dobja majd a gép.
Egy biztos: olyan hotend rögzítő mechanikát építünk, amelyen pillanatok alatt szabadon és könnyen cserélhető az olvasztófej, akár elektronikával együtt, hogyha megkívánunk egy újabbat vagy épp csak megmurdel a régi és már nem tudjuk beszerezni, akkor ettől ne váljon elavulttá a printerünk (=groovemount).

Direkt hajtású extruder

Ebből is megpróbálunk egy all metal változatot használni: vagy a lengyel Tytan3D Goliatja lesz az, vagy esetleg egy Bulldog XL. Egy dolgot tartunk majd szem előtt: bármit is választunk, Nema 17-es léptetőmotor hajtsa és bowden vezesse az extruderbe a nyersanyagszálat.

Fűtött tárgyasztal (és az ő összes nyűgje)

Ez sem kérdés - kötelező. Az ideális fűtés egy 24 V-ról üzemelő szilikon fűtőlapos szendvicsszerkezet lesz, vagy esetleg ennek a 12 V-os, picit lassabb tesója. Az Ultimakeren most a 24 V-os verzió van fent, ami brutálisan gyors és nagyon egyenletesen fűt. Meglátjuk, hogy találok-e beszerzési forrást.
Az is kérdéses még, hogy legyen-e fém a tárgyasztalban, illetve hogy mechanikusan rögzítsük-e a legfelső réteget vagy inkább magas hőmérsékleten is tartó kobalt-szamárium mágneseket használjunk, amin gyorsabban és könnyebben cserélhető a nyomtatási felület?

Automata tárgyasztal kalibrálás

Ez egy nagyon fogós ravasz kérdés! Ahhoz, hogy a tárgyasztalt ne kelljen állandóan beszinteznünk, egy úgynevezett proximity szenzort kell az olvasztófej mellé építeni, amivel megméretjük az olvasztófej által bejárt sík és a tárgyasztal síkjának eltéréseit. A proximity szenzorok fémet érzékelnek, főleg az acélt szeretik, de azért megy nekik az alumínium is, csak közelebbről. Szerencsére már találtam olyat, amelyik ~7 mm-től képes látni.
A rengeteg research közben azonban ráakadtam egy másik, félautomata, ám zseniális kalibrációs megoldásra - az Ultimakeren már használom a "kistesóját" és azt kell mondjam, hogy tökéletesen működik. Jelenleg azt gondolom, hogy intergráljuk majd mindkét megoldást :)

Hőkamra

Talán az egyik legfontosabb tulajdonság, ami nélkül neki sem állnék az egésznek - miatta lesz t-slot profilból a váz és akrilból a falak. Ha nincs hőkamra és nem tudsz 70 ℃-t csinálni, akkor akármit teszel, a genya ABS bizony fel fog kunkorodni.
Persze lehet ABS juice-szal és egyébb anyagokkal fokozni az ojjektum tapadását, ám ez kétélű fegyver: amikor kész a print, azt el is kell távolítanod a tárgyasztalról egy darabban és én ezzel nem akarok semennyit sem szenvedni. Ki akarom emelni egy mozdulattal a tárgyasztalt, rátenni egy erre a célra tervezett hűtőfelületre, hogy olyan gyorsan lehűljön, amennyire csak lehet és a kihűlt tárgyasztalról egy könnyű mozdulattal akarom roncsolásmentesen leszedni a kész modellt. Már megtaláltam a fűtőelemet, fejben nagyjából kész a konvekciós levegőkeringtetés is, a hőszabályzó is itt van mellettem bedobozolva, csak tesztelni kell ;)

Belső megvilágítás

Nem kérdés, 6500 K hidegfehér ledek kellenek, ám a böszme hosszú ledcsík helyett valószínűleg pár SmartArray led blokkot használunk majd.

Porszűrő a nyersanyagtovábbításnál

Ez egy kis dobozkába gyömöszölt szivacs, mondjuk, hogy kész van :)

Computer függetlenség

Ezt egy Raspberry Pi és egy OctoPrint disztró lefedi, de jelenleg annyira bele vagyok szerelmesedve a Simplify 3D szoftverbe, hogy ez lehet, hogy az első körből kimarad.

Hogyan tovább?

Van még nyitott kérdés bőven, ideömlesztem őket, javarészt magamnak - jó idejekke ezekkel fekszem/kelek. Ha valamit nem értesz, de érdekelne, commentben kérdezz, mesélek szívesen - ha pedig ötlet/javaslat van, azt is nagyon szívesen veszem és a neved a végén természetesen megy a printer tervezői közé :)

  • Elfogadható árú t-slot aluprofil forgalmazót kell találni, aki méretre vágva szállít.
  • Érdemes-e elkölteni ~300 EUR-t vízhűtésre, vagy legyen mindenen ventillátor inkább?
  • Le kell tesztelni, hogy a konvekciós légmozgás elég-e az aktuálisan nyomtatott ABS réteg hűtéséhez (valamint nem fog-e layer bonding problémát okozni ez a megoldás), vagy muszáj lesz a hotendet szállító kocsira ventillátor foglalatot építeni. Ha csak az utóbbi lesz működőképes, akkor ki kell okoskodni valami általánosan használható szigetelést is a hotendekre.
  • Nyomtatófelületnek meg kell próbálni méretre vágott üvegszál erősített poliether-imid lap értékesítőt keresni - ha ez nem megy, akkor marad az üveglap + 3M 468 + PEI kombó.
  • Ideális esetben találunk olyan gyártót, aki egyedi méretre és formára képes törpefeszültségről üzemelő szilikon fűtőelemet készíteni akár kis darabszámban is. Ha ez nem megy, akkor maradnak a standard méretek és újra kell gondolni a félautomata kalibráló mechanikát is.
  • A tárgyasztal szilikon fűtőeleme alá 170 ℃-t bíró vékony (2-5 mm) szigetelőlapot kell találni - az AeroGel megoldás lehet, de sajnos porol, jobb lenne erre a célra egy kerámiaszövet.
  • El kell dönteni, hogy a végállás szenzorok mágneses hall effect szenzorok legyenek, vagy inkább optikaiak (a mechanikusakat már kizártam, utálom mindet, amit próbáltam).
  • Z tengely mozgatásánál maradjunk a hagyományos trapézanyánál, vagy próbálkozzunk meg a karbantartást nem igénylő DryLin trapézanyákkal?

A következő posztban már remélhetőleg ízekre tudjuk szedni a készre tervezett mechanikát - stay tuned!

2014 képekben

Az előző képes mesélős poszthoz hasonlóan a mostanihoz is a tavalyi évből válogattam pár képet.

Január

Forest evett:

20140103-7735

Vízkeresztig még megvoltak a híd ünnepi fényei:

20140107-7770

Február

Még volt hó bőven:

20140204-0928

Nem maradt el a februári fánkzabálás:

20140220-1003

Március

Most is rengetegen futották a marathont:

20140323-8035

Április

Szempillantás alatt megjött a nyárelő:

20140425-1199

Május

Főztünk halat:

20140501-8258

Mentünk a víz alá:

20140506-2936

A gyerekek aláírtak:

20140514-1272

Sült a Dunán a dévér resre:

20140523-8696

Június

Nyomatták a szines lézereket a víz fölé:

20140621-8900

Megnéztük az ország északi végén a fényeket:

20140625-9401

Július

Felcaplattunk a Krak dombra:

20140706-1726

Megnéztük fentről, hogy áll az ICE:

20140707-1733

Augusztus

Láttuk a varsói gettólázadás emlékére tartott országmegállást:

20140801-1819

Szeptember

Belebotlottunk a Law & Order forgatásába:

20140908-1938

Kipróbáltuk ezt:

20140908-1966

Fotóztunk egy szemetest:

20140909-1972

Felmentünk egy hegyre:

20140929--4

Október

Lenéztünk egy dómból:

20141004-0051

Sétáltunk Drezdában:

20141004-0106

Felfedeztük a helyi botanikus kertet:

20141005-2145

November

Csodáltuk ezt a napkeltét:

20141104-

És ezt a napnyugtát:

20141111-0186

December

Doris frizbizni akart:

20141225-0409

Bogi meg inkább sok-sok havat:

20141229-0466

Amiből akadt bőven:

20141228-0439

Végül a nagy hóban találták a fiúk Borcit, az új családtagot:

20141229-0505

3D nyomtatás: sneak peek Bencének

Tegnap jött Bencétől az alábbi üzenet Twitteren:

bence-tweet

Nos, jó ideje agyalok már a dolgon, rengeteg mindent kipróbáltam már szerencsétlen Ultimakeren és egy csomó minden várat még magára. Sajna most kevés az idő mindenről részleteiben mesélni (ezért nincs még poszt a témáról), de hogy az első számú dedikált rajongó, iMagazin Bence kedvét se szegjem, szétdobáltam egy ágyon az eddigi kutatómunka során összegereblyézett alkatrészeket és lefotóztam, aztán beszámoztam az egyes komponenseket a fotón, hogy mindenről tudjak egy picikét mesélni:

3dprinter-parts

Gyerekkoromban (ami 45.5 éves fejjel is bőven tart még) imádtam azokat a cikkeket, amelyekben ilyen sok apró részletes fotón lehetett bogarászni és kideríteni, mi micsoda. A sok mechanikus és elektronikus bigyó így ömlesztve most nem nagyon fog átfogó képet adni arról, hogy mire készülök, de egyszer csak eljön az a poszt is majd, ami helyreteszi az egészet - a mostani inkább csak kedvcsináló, hogy lásd belőle, mennyire nem adtam fel a saját printer építős dolgot. Na nézzük végig a kütyüket:

1. Temperature controller board

Temperált hőkamra szabályozására. Persze csinálhatja egy Arduino, vagy akár egy ARM board is, de ez itt van, kész van és pofonegyszerű céleszköz.

2. RUMBA controller board

Ő lesz a printerünk agya. Arduino alap, kezel sok hőmérőt, sok extrudert, sok léptetőmotort, fut rajta a Marlin firmware, szóval süt-főz-mosogat.

3. Olimex A10

Ez egy Raspberry Pi-hez hasonló kis vadállat, 4 GB onboard tárolóval. Futhat rajta egy WiFi nyomtatást lehetővé tevő OctoPrint, ha nagyon ráérek.

4. Üveglap

A legolcsóbb és legsimább tárgyasztal. Sajnos ABS printhez nem tapad eléggé, ezért kell mellé valami más - de erről majd később.

5. PEI plate

Szintén tárgyasztal, poliether-imid-ből. Ez egy merevebb, vastag darab. Amint a mellékelt ábra is mutatja (=sárga ABS trutyi a közepén, amit még nem pucoltam le), túlságosan is tapad.

6. 3M hőtűrő, extra vékony 2 oldalas ragasztófilm

A tárgyasztal-szendvics rétegeinek összeragasztására.

7. PEI sheet

Az előbbi PEI plate-hez hasonló, de jóval vékonyabb lemez. Ha minden jól megy, ő lesz a befutó.

8. BuildTAK

A németek találmánya az ABS warping ellen. Sajna heated chamber nélkül nagyméretű testeknél ez is kevés. Rettenet mennyiségű tesztből tisztán látszik már, hogy ABS juice meg folyamatos Kapton cserélgetés nélkül nagy ABS testeket csakis hőkamrában szabad nyomtatni. Ráadásul nem elég hőkamrának a zárt belső terű, fűtött tárgyasztalú printer, fűteni is kell. A zárt tér heated beddel sosem tud ~55 ℃ fölé menni, nekünk meg a stabil 70 ℃ lenne a jó - de ne szaladjunk előre, ez most csak sneak peek játék :)

9. SS430 sheet

Szintén tárgyasztal komponens, mágnesezhető rozsdamentes acélból. BTW tudtad, hogy a "rozsdamentes acél" az valójában csak ellenállóbb a rozsdával szemben? Minden acélt elkezd enni a rozsda, főleg anaerob sós környezetben - ugye, nem titán-késes búvárok?. A rozsdamentes acél ellenállóságát a passzivált króm adja... na de megint majdnem elszaladt velem a ló :)

10. Tengelykapcsoló (=axis coupler)

A léptetőmotor és az általa hajtott tengely direkt csatlakoztatására való.

11. Trapézmenet

Tipikusan Z tengelynek használják.

12. Ékszíjak

Minden olyan hajtásra, ami nem közvetlenül történik. Az eddigi research alapján nyitott GT2 és 20 fogas Gates csigákkal oldom majd meg mindet.

13. Seger gyűrűk

Lineáris csapágyak rögzítésére.

14. Optical endstop

Az egyik lehetséges módja a végállás érzékelésének - kontaktus nélkül működik, pontos.

15. Hall effect sensor

A másik módszer a kontaktus nélküli végállás detektálásra - mágneses elven megy, picit macerásabbnak tűnik, mint az opto endstop.

16. Mechanical endstop

Az általánosan elterjedt mechanikus, mikrokapcsolós végállásérzékelő.

17. Anti backlash nut

Egy hong kongi csavarorsóhoz gyártott holtjátékot megakadályozó rugós mechanikus megoldás.

18. Bronze bushing

Acél tengelyeken a kocsi ilyen bronz perselyek segítségével tud simán csúszkálni.

19. Rugó

Kell az extruderbe és a tárgyasztalt tartó bakok alá is.

20. Hobbed bolt

Az extruder körmös tengelye, ami mozgatja a nyersanyagot.

21. Extruder

Azt hiszem, ebből megvan a tökéletes: lengyelek gyártják, egy alu tömb az egész, precíz, korrekt darab.

22. E3D v6 komponensek

A brit E3D hotendjének darabjai.

23. UBIS ceramic hotend

A jó öreg 3 mm-es UBIS hotend, még peek-kel szerelve. Egyértelműen nem ő a nyerő, csak all metal hotendet szabad implementálni!

24. UBIS all metal hotend

1.75 mm-es UBIS hotend, peek nélkül.

25. UBIS hotend heat shield

Az első UBIS-hoz való hőszigetelés.

26. E3D v6

A britek all metal hotendje.

27. Prusa nozzle

Nem bízunk semmit a véletlenre: ő a 4. hotend, akit megkínzunk majd. Josef Prusa terméke, 3 mm-es, food safe acélból. Érdekes darab, nagyon kíváncsi vagyok rá!

28. Teflon bowden

Ebben szalad a nyersanyag a hotendbe. Azért teflon, mert csúsznia kell belül. Még nem tudom, hogy használom-e.

29. Stepper motor

NEMA 17-es kis szörnyetegek. Van belőle már 8 darab, elég lesz ;)

30. Fűtőborda

Ilyenek diszcipálják majd a hőt a kamrában.

31. Fűtőborda ventillátor

Az ilyenek terítik majd a meleg levegőt.

32. Axiális ventillátor

Az elektronika hűtésére - elsősorban a léptetőmotor vezérlőket kell hűteni, de egyébként sem fog ártani egy egészséges masszív légáram.

33. Anyaghűtő ventillátor

A nyomtatott modell nyomtatás közbeni hűtésére való.

34. Lamináris ventillátor

Korábbi kísérlet része volt az anyaghűtő ventillátorok kiváltására, de még a hőkamrában jól jöhet keverni a levegőt - brutális állat ez!

35. Szervo motor

Valamikor úgy terveztem, hogy majd egy szervomotor egy mechanikus endstoppal fog nekem auto bed levelinget csinálni - ma már másként látom. Bed leveling lesz (nem is egyféle!), de nem ilyen.

36., 37., 38. Proximity szenzorok

Fémet detektálnak érintés nélkül, halálpontosan. A három szenzor a méretükön túl abban különbözik, hogy milyen távolságról képesek az érzékelésre. Az alumíniumot nehezebben, az acélt könnyebben veszik észre.

Hirtelen ennyi. Van még egy csomó dolog, ami lemaradt: a tárgyasztal fűtéstől kezdve a hőkamra fűtőelemein át a CoSm mágnesekig, de majd mesélek azokról is szép sorjában, ahogy halad a pet project.

Ahogy ezt a posztot írtam, eszembe jutott: egyszer Orosz Peti mondta nekem Baján, hogy jó ötlet lenne kirámolni a fiókjaimat és a rengeteg kütyüről indítani egy sorozatot. Talán egyszer, ha majd lecseng ez a 3d print mánia, szóval stay tuned :)

Maldives 2015/02

26 felejthetetlen merülés összefoglalója az alábbi 3 kis klip.

Ennyi hal van az atollokon:

Maldives 2015/02 from Gabor Penoff on Vimeo.

Ilyen egy éjszakai merülés:

Maldives 2015/02 - night dives from Gabor Penoff on Vimeo.

És ilyen a víz alatti katarzis:

Maldives 2015/02 - manta from Gabor Penoff on Vimeo.

A mantás videók nyersanyagát Gönczi Imi barátom készítette, ezúton is hálás köszönet érte!

3D nyomtatás: GoPro keret v2

Egyszer már csináltam ilyet, de voltak gyerekbetegségei, így most nekiálltam újra:

all

Szóval ez egy két kézzel tartható keret, aminek a közepére jön a GoPro - mindennek az az értelme, hogy víz alatt stabilan lehessen tartani a kis kamerát, miközben az rögzít. Így néz ki az egész IRL bugyisárgában:

mount-IRL

A mostani változat rövidebb, de sokkal masszívabb tüskéket kapott, melyek mindkét irányból becsavarhatóak a nyélbe. A tüskékből csináltam kétfélét - az egyikben egy nyomtatott 1/4-20 UNC menet van, míg a másikba egy ugyanilyen anyát lehet felmelegítés után belegyömöszölni:

spikes

A nyeleket tartó talpak is kétfélék lettek: az egyik típusban nyomtatott 3/8-16 UNC menet van, a másikban meg a fém anya számára a tüskékhez hasonlóan kiképzett foglalat:

right-left-with-3-8_16-UNC-nut

A tüskék hegyes végére akkor lehet szükség, ha olyan élővilágot akarsz videózni, ami nem szereti a nagydarab búvárállatot a saját maga közelében (a garden eel-ek tipikusan ilyen félős kis szarok). Ilyenkor a hegyes véggel kifelé tekered be a tüskét és máris le lehet szúrni a keretet a homokos aljzatba. Persze ez esetben nem biztos, hogy jól áll a feje tetejére fordult GoPro - ezért csináltam dupla GoPro talpakat is, amelyek így kétoldalassá teszik az egész mountot:

all-front-view

Summa summarum, alig várom, hogy élesben tesztelhessük - már csak 3 alusz!-)

Ha tetszik és szeretnél egy ilyet, az egész szokás szerint szedhető a youmagine-ről.