A tegnapi nap úgy indult, hogy le kellett adnom a telefonom a szervizbe, amit a mai reggel azzal fejelt meg, hogy elment az internetkapcsolat. Függőben levő munkám most épp nincs, így rákérdeztem az amúgy nagyon rendes főnökömre, hogy most akkor kezdjek neki egy fekete kakas feláldozásának, hátha attól visszajön a net, vagy inkább kiadja nekem ezt a napot szabinak és menjek el kóricálni egyet a két lábamon. A tök rendes főnököm ilyen arcot vágott:
...majd az utóbbit javasolta. E bölcs döntésének eredménye a mai poszt. Járjunk utána, hogy nézett ki a város párszáz évvel ezelőtt! Valahogy így nézhetett ki a kora középkori Krakkó:
A jobb alsó sarokban, azon a kitüremkedésen áll a fallal körbevett Wawel-kezdemény, ami mára csodás kastély-katedrális kombóvá nőtte ki magát. Ha Google Earth kompatibilis a böngésződ, akkor körbe is tudod nézni 3D-ben:
Itt van ugyanez egy maketten, valamikor a középkor derekán:
A kereskedővárosnak már párszáz éve egész komoly vízvezetékrendszere volt:
Na de sétáljunk be a múzeumhoz a főtérre! A tér közepét uraló Posztóházról egy januári képet tudok mutatni (a fotó bal oldalán levő torony a régi városháza része, ő is megér egy misét, de majd sort kerítek rá külön):
Posztóháznak hívják azt a sok boltíves épületet középen, amely a világ egyik legrégebbi "plázája" volt. A posztóház innen nem épp látható, távolabbi sarkában van a múzeum bejárata, ahova igyekeztem.
Már korábban olvastam róla, hogy az itteni népek valami egész high-tech múzeumot gyártottak a föld alá. Van is benne minden, mint Karácsonykor! A bejáratban vízpárára vetített középkori mozi:
A belépőhöz mellékelt prospektusra nyomtatott taggel augmented reality:
A korabeli híres épületek forgó, körbejárható hologrammos modellje:
Na de miért pont a föld alatt? Nos, Krakkó főterének talajszintje a középkorban úgy 5-6 méterrel volt a jelenlegi szint alatt. Már 1899-ben ástak errefelé és találtak ezt-azt, de az igazi hatalmas bumm csak pár éve történt. Nézd meg a főtér körül zajlott ásatások időrendi térképét:
A zöld 1930, a piros 1950, a zöldek 1960-1970, a sárgák 2003, a barna 2004, a világoskék 2005-2007, a rózsaszín 2007-2009, a világosszürkék 2009-2010 periódusokban feltárt területeket jelölnek. 3 évvel ezelőtt túrták itt a földet - izgi, mi?
A föld alatt valóban a többszáz éves falak között mászkálsz:
Nézd csak meg, mekkora rumlit csináltak a téren az utolsó 5 éves ásatási ciklusban:
Én minden belépőjegyre rányomtatnám ezt az utolsó fotót, hogy a lent ámuldozó helloTurisztnak leessen, hogy mekkora területet jár be épp és nagyjából merre bolyonghat a tér alatt. Így néz ki a múzum területe (a szines részek látogathatóak):
A főtér körüli ásatások eredményeként nem kevés temetkezési hely is előkerült - ezeket jelölik a narancs foltok az alábbi képen (a kék az csak valami színhiba, esetleg lens flare, szóval ne törődj vele):
A foltok helyzetéből ítélve bőven lenne még mit ásni.
Mutatok még valamit. Látod ott a főtéren a virágárusok rikító sárga napernyőitől balra azt a szabályos négyzetet?:
Kicsit ügyetlenül, de azért rámaszkoltam az ásatásos fotóra:
Pont a feltárt részek közepén terpeszkedik! És tudod mi az? Egy nagy szökőkút. Szökőkút bizony, csak az alja épp akrilból készült és átlátszik. A térről ugyan nem látsz le, de a múzeumból látod és hallod a benne levő víz csobogását. Maga a szökőkút az egyetlen természetes fényforrás az egész múzeumban:
Summa summarum, Krakkó tartogat még meglepetéseket.
