A süti munkás részét és a tuningot Era tette bele, én csak összepakoltam a komponenseket:
Az eredeti HOWTO:
Egy és negyed kiló almát megpucolsz, lereszelsz. Fél liter vízzel és 20 deka cukorral puhára főzöd. 3 deci vízzel kikeversz 3 csomag főzős vaníliapudingot, majd hozzákevered az almához és addig főzöd őket együtt, amíg sűrű masszát nem kapsz (akkor jó, ha már úgy puttyog, mint a sártavak Rotoruán :)).
Egy méretes tepsi (Szilvi szerint a mennyiség egy 23x28-as tepsit ad ki, de mi több anyaggal csináltuk, így nem tudom igazolni) aljára szögletes háztartási kekszből raksz ki egy sort, erre ráöntöd az almaszószt, a tetejére még egy sor kekszet nyomkodsz, majd az egészet leöntöd egy kis gőzön felolvasztott tortabevonó csokival. Kész is vagyunk.
A tuning:
Era fahéjas cukrot és némi rumot is borított az almához, illetve tett bele egy adag meggyet, hadd legyenek savanykás meglepetések a hatalmas, zselésre dermedt almakrémben.
A tortabevonóba kevertünk egy kis tejet, hogy krémesebb állagú csoki legyen a süti tetején.
Az egész project legnehezebb része a várakozás: a sütinek egyrészt teljesen ki kell hűlnie ahhoz, hogy összeálljon, másrészt a keksznek nem árt, ha legalább egy napot érik az egész. Ezt kibírni kín-szenvedés, tekintettel a süti igen korrekt krém-tészta arányára.
