szánSájn, tibiCsoki, wörldPísz!
Ez most olyan hosszan mutogatós, nyugis és természetesen sok-sok vizes lett. Aki még mindig fennakadna azon, hogy túl sok benne a víz, azt hadd emlékeztessem rögtön 2 dologra:
Ezek után nézheted:
Alig írtam meg az előző postot a Wikitude-ról, máris itt a Layar (pontosabban Layar Reality Browser), az Android platformon nagy lelkesedést kiváltó AR alkalmazás iPhone-ra:
A Layar iPhone 3GS-t kíván, valamint legalább 3.1-es firmware-t. Ha mindez megvan, indulhat a mandula. Stílusosan kipróbáltam itt helyben Baján: a “hentes” keresőszóra 5 km-es körzetben azonnal ledobálta körém az összes bajai hentest!
Alapban a Layar local search fedőnevű Google search engine hozza nekünk a találatokat, de csillió más adatbázisból választhatunk: Panoramio, Twitter, Wikipedia, Flickr, Qype, Yelp, et cetera.
Egy próbát mindenképp megér!
A post a TintaPOP-ra való, így oda is került – menjél, olvassad!
Tegnap jelent meg az Ubuntu Linux 9.10 – Karmic Koala disztibúció. Ennek tiszteletére gondoltam összerakok egy szupercukiság klipet az áprilisban Ausztráliában látott macikból – íme, fogyasszátok szeretettel:
AU2009 - Karmic Koala from Gabor Penoff on Vimeo.
A servert takarítva találtam rá a videóra – nagyon régi, talán 160×128-as MPEG volt az alapanyag, pár kódolási buggal megtűzdelve, amiért előre mea culpa.
Mindettől függetlenül azonban szerintem szerethető a content (különös tekintettel arra, hogy május 22-én megboldogult Süti kutyánk is feltűnik benne), így feltöltöttem, fogyasszátok:
Pets from Gabor Penoff on Vimeo.
A feladat: számoljuk ki egy dátumból, hogy hanyadik hétre esik.
A megoldás: szenvedtem vele egy darabig, mire meglett, de végre kész, átlátható, működik – ha szükséged van rá, használd egészséggel! Nézzük a macit:
A hét számának kitalálásához két paramétert kell figyelembe venni:
a hét melyik nappal kezdődik
melyik hét számít az év első hetének
Az első paraméter természetesen 7-féle lehet, míg a második, az év első hetének számítási algoritmusánál háromféle eset lehetséges:
az év első hete a január 1-jét tartalmazó hét:
az év első hete az első, legalább 4 nap hosszú hét
az év első hete az első teljes, 7 nap hosszú hét
Nem 7 napos hetektől és minden egyéb hisztitől most eltekintünk. Ha ezek megvannak, akkor ki tudjuk számolni a kérdéses hét számát a következőképpen:
kiszámoljuk, hogy a kérdéses dátum az év hanyadik napja
kiszámoljuk, hogy január 1-jéhez képest milyen irányban hány napnyira van az év első hetének első napja
a két fenti értékből egy egyszerű osztással megkapjuk a keresett hét számát
A feladatot most C-ben kellett megoldani, ahol a time.h include ajándékba adja nekünk a mktime függvényt, ami a dátumból kiszámolja jól, hogy az az év hanyadik napjára esik, így erre nem írunk extra algoritmust.
Az első hét első napjának január 1-hez viszonyított offsetét azonban a hétszámolási algoritmusnak megfelelően háromféleképpen kell számolni. Nézzük meg a három esetet randa táblázatokban! A három mátrix azt mutatja, hogy az év első hetének első napja és január elseje hány nap távolságnyira vannak egymástól – a sorokban az első fizikai héten belüli nap, az oszlopokban a január elsejei heti nap szerepel.
Az első hét a január 1-jét tartalmazó hét:
Su Mo Tu We Th Fr Sa
Su 0 -1 -2 -3 -4 -5 -6
Mo -6 0 -1 -2 -3 -4 -5
Tu -5 -6 0 -1 -2 -3 -4
We -4 -5 -6 0 -1 -2 -3
Th -3 -4 -5 -6 0 -1 -2
Fr -2 -3 -4 -5 -6 0 -1
Sa -1 -2 -3 -4 -5 -6 0
Az első hét az első, legalább 4 nap hosszú hét:
Su Mo Tu We Th Fr Sa
Su 0 -1 -2 -3 3 2 1
Tu 1 0 -1 -2 -3 3 2
We 2 1 0 -1 -2 -3 3
Th 3 2 1 0 -1 -2 -3
Fr -3 3 2 1 0 -1 -2
Sa -1 -2 -3 3 2 1 0
Az első hét az első teljes, 7 nap hosszú hét:
Su Mo Tu We Th Fr Sa
Su 0 6 5 4 3 2 1
Mo 1 0 6 5 4 3 2
Tu 2 1 0 6 5 4 3
We 3 2 1 0 6 5 4
Th 4 3 2 1 0 6 5
Fr 5 4 3 2 1 0 6
Sa 6 5 4 3 2 1 0
A három táblától megzakkanva nézzük meg az algoritmust:
/* a datetime struktúra így néz ki: typedef struct s_datetime { int year; int month; int day; int dow; int doy; int woy; int hour; int minute; int second; } datetime; */ int getDoy(int y, int m, int d) { struct tm t; // get dow from date t.tm_year = y - 1900; t.tm_mon = m - 1; t.tm_mday = d; t.tm_hour = 0; t.tm_min = 0; t.tm_sec = 0; mktime(&t); return(t.tm_yday); } // getDoy() void calcDateTime(datetime* pillanat, int week1Rule, int weekStartsOn) { int week1offset, jan1dow, dayCount; // get dow from date pillanat->doy = getDoy(pillanat->year, pillanat->month, pillanat->day); pillanat->dow = getDow(pillanat->year, pillanat->month, pillanat->day); // get dow for jan1 jan1dow = getDow(pillanat->year, 1, 1); // get offset for first day of first week comparing to 1st of january switch (week1Rule) { case 1: // first week includes jan1 week1offset = (weekStartsOn - jan1dow) <= 0 ? weekStartsOn - jan1dow : weekStartsOn - jan1dow - 7; break; case 4: // first week is min. 4 days long week1offset = (weekStartsOn - jan1dow) < 4 ? weekStartsOn - jan1dow : weekStartsOn - jan1dow - 7; break; case 7: // first week is the first full (7 day long) week week1offset = (weekStartsOn - jan1dow) >= 0 ? weekStartsOn - jan1dow : weekStartsOn - jan1dow + 7; break; } // calculate number of days between dates dayCount = pillanat->doy - week1offset; pillanat->woy = ((6 + dayCount) / 7); } //calcDateTime()
Így utólag végignézve a kódot, baromi rövid lett ahhoz képest, amennyit izmoztam vele :)
BúvárÉvi lánya Baján versenyzett a hétvégén. Elmentem elvinni egy pár cuccot neki, aztán végignéztem az összes meccsét – zsinórban megnyerte mindet a nagylány!
A magam suta módján ezzel a rövid klippel tisztelegnék Anett győzelme előtt (Anett piros (piros = aka = 赤) övben):
Karate from Gabor Penoff on Vimeo.
New Zealand, képek, Goran Bragovic zenéje – 720p-ben a vimeo.com-ról szedhető. Enjoy:
Aotearoa in pictures from Gabor Penoff on Vimeo.
Most találtam a bajai SPAR-ban és bár mocskos drágán mérik, azonnal invesztáltam ~700 HUF körüli pénzt egybe, hogy bizonyítsam: Bivalyröcsögére is ideért végre a vegytiszta tudomány:
Update: 2011-ben a termék ára elérte a rabló 1000 HUF határt.
Ma az indonéz szigetvilágban őshonos (és mára veszélyeztetett) komodói varánuszról (Varanus komodoensis) lesz szó, de mivel nagyon hosszú neve van, én most rövidítésképpen elnevezném őt Bélának.
Béla egy rendesre megnőtt gyík – a kifejlett példányok 2-3 méter körüliek és 70-80 kilót nyomnak (a varánuszfélék a legnagyobbak a közel 3000 gyíkféle között).
A farkuk a testükkel nagyjából megegyező hosszúságú. Szájukban kb 60, gyakran váltott, 1-2 centis, a cápákéhoz hasonló erős recés fog ül, melyekkel csak tépni tudnak, rágni képtelenek.
Igazi mindenevők: a teknőstojásoktól kezdve a kisebb állatokon át a dögökig mindent megkajálnak (kiássák a túl sekély sírba temetett holttesteket is, hisz nekik az is csak kaja), sokszor kisebb fajtársaikat sem kímélik. Potenciális veszélyt jelentenek az emberre is – több regisztrált eset bizonyítja, hogy nem vetik meg az állítólag édeskés homo sapienst sem. Azért ne felejtsük el: nem az emberhús tetszett meg nekik – sokkal inkább arról van szó, hogy valamilyen “áldásos” emberi tevékenység következtében lecsökkent a számukra táplálékot jelentő populáció.
Nappal vadásznak, éjjel barlangokba húzódnak vissza. Általában lesből támadnak és gyakran az áldozat nyakába harapnak, vagy igyekeznek a belső szerveket egycsapásra kitépni. 80 kilós izomgép létükre kicsit alattomosnak tűnő technikát használnak a zsákmányszerzéshez. A nyálukban közel 50 különböző baktériumtörzs él, plusz a szájukban speckó méregmirigy van, s az áldozatot megharapva gyakorlatilag megmérgezik azt (a méreg ráadásnak a kígyókéhoz hasonlóan véralvadásgátló plusz értágító anyagot tartalmaz). Ezek után már csak ki kell várniuk, amíg a még lábon álló kaja annyira legyengül, hogy nekikezdhessenek. Nem egy látványos, ám annál hatékonyabb módszer.
Nagy zabagépek: egyszerre saját testtömegük akár 70%-át képesek felzabálni – ehhez “kinyúlik” a bőrük és rendes pocakot növesztenek a betermelt kaja pufferelésére. Amikor éhesek, teljesen elvakulnak és szó szerint mindent megzabálnak a zsákmányból: az agancsos állatokat agancsostól nyelik be.
A saját méretükkel megegyező nagyságú áldozatnak gond nélkül nekimennek egyedül is, de a nagyobb testű prédára (ilyenek az egyébként hatalmas vízibivalyok) falkában vadásznak.
Támadás előtt Béla a fejét a földhöz lapítja, teste hátsó részét a farkával együtt picit felemeli – már ha álló helyzetből megy neki az áldozatának. Ha nekifut, akkor viszont lehet szedni a nyúlcipőt: 18 km/h sebességgel képes nekiiramodni. Ettől már csak úszni tud jobban (gondolj csak a rettenetes méretű izmos farkára – ööö, ez most vulgárisnak tűnik, pedig nem az).
Mivel rágni ezzel a fogazattal képtelenek, a kitépett nagy darabokat egyben nyelik le. A nyelvük alatt egy kis “légzőcső” található, mely a tüdejükkel van közvetlen összeköttetésben. Ez akadályozza meg, hogy a torkukon akadt túl nagy falat esetleg megfojtsa őket.
Hallásuk gyenge. Látni ugyan majd 300 méterre ellátnak, azonban a szemükben csak csapok vannak (a Tiedben vannak még pálcikák is… tényleg, az megvan, hogy a csigaházas polipok közé tartozó Nautilusoknak kulcslyuk alakú a szemük?) és inkább a mozgó dolgokat veszik könnyebben észre.
Hosszú sárga villás nyelvüket úgy öltögetik, mint a kígyók: sztereóban szagolnak vele. Na ezt nézzük meg jobban!
Van nekik egy Jacobson-szervnek nevezett cuccuk az orrmelléküregben:
Ezzel a szervvel a Béla a feromonokat képes detektálni. A feromon olyan vegyület, amit a szervezet magából kiválasztva a faj más egyedeiből viselkedésbeli reakciót képes kiváltani – lényegében egy kémiai kommunikációs forma. Feromonok a rovaroktól az emberig sok fajban megtalálhatók.
Amikor a macsek/kutya szimatol, az orrmozgása ennek a szervnek adagolja a beszippantott illatot. Béláinknak ez a “hatodik érzék” segít tájékozódni a sötétben.
Természetesen a suta fül/benga szem kombináció mellé jár nekik a rendes szaglás. A dögöt akár 10 km (!) távolságból megérzik – azonban nem a szaga, hanem meglepő módon a levegőben érkező molekulák “íze” vezeti őket nyomra, szaglóhámuk ugyanis nincsen.
Szaporodásukhoz nincs feltétlenül szükség hímre: a nőstény saját maga egyedül képes utódokat nemzeni. Persze nem ez a default, csak hímhiány esetén él ez a protokol, különben meg a szokásos kemény csatás szex megy:
A hímek hánynak/ürítenek egyet csata előtt, ezzel jelezve, hogy készek a megmérettetésre. Ezek után jön a bunyó, melyből az aktuális csajért kizárólag egy hím kerülhet ki győztesen.
Szeptemberben a nőstény Bélák akkora üreget ásnak, hogy maguk is kényelmesen elférjenek benne (vagy lenyúlják a Narancslábú Ásótyúk által elhagyott fészket erre a célra), s ebbe a fészekbe kb. 20-30 tojást raknak, melyekből áprilisra jön ki a kisBéla.
Az üreget betemetik és a kisBélák megszületéséig folyamatosan őrzik – ez idő alatt kajálni sem megy el az anya: teste a farkában raktározott zsírból él.
A kisBélákból 3-5 év alatt lesz felnőtt és jó esetben 50 éves kort érnek meg – ehhez persze az kell, hogy a fiatal időszakban ne kajálja be őket egy rokon.
Ha Bélát szeretnél látni, ahhoz nem kell Indonéziáig repülni: tavaly áprilisban a budapesti Állatkert is beszerzett egy példányt.
Végül, de nem utolsó sorban a fentieket átgondolva keressünk bátornak látszó emberről és Béláról készült képet a neten, hátha akad:
Közelebbről szemügyre véve a fotót, azon természetesen csak egy bronzból készült szobrot látunk, nem pedig egy komodói sárkányra tévedt Taigetos pozitívat.
