3D nyomtatás: naEzMi #13?

A héten összeraktam Józsit (ő a Prusa i3 MK2, aki az alktója után kapta a nevét), 2 napja orrba-szájba csak printel az új lakásnak :) Egyelőre csak PLA-t, mert Józsinak még nincs saját háza (=closed chamber), de már beszereztem neki a LACK asztalokat, hogy valami ilyenben lakhasson. BTW el is felejtettem már, milyen jó illata van az olvadt PLA-nak a büdös ABS-szel szemben :)

A feladat a szokásos: ki kell találni, mire valók a modellek. Első segítségnek annyit mondok, hogy a kis bigyókban a lyukak átmérője 8.4 mm:

naezmi_13

Rakhattam volna ide egy negyedik bigyót is, az viszont talán rögtön leleplezné az ötletet, úgyhogy egyelőre marad ez a három modell. Hajrá!

AussieLand: “csak egy bögre!”

csak-egy-bogre

TLDR

Beköltözünk és szép lassan döbbentünk rá különböző dolgok hiányára.

Bővebben

2016 szeptember 29-én Krakkóban bepakoltuk a cuccainkat egy 20 lábas konténerbe, a sofőr leplombálta a nagy fémdobozt, majd elhajtott vele. A költöztetést végző cég 6 hétre ígérte a motyó Ausztráliába leszállítását.

2016 október 2-án beköltöztünk a Woodbine-ban levő Quest szervizelt apartmanba, a tervek szerint 6 hétre. A tervek közben módosultak: előbb november 29-ére jelezték a hajó érkezését, majd ez december 6-ra változott, plusz menet közben megkaptuk azt az információt is, hogy a konténer érkezése után még 7-10 munkanap a vámkezelés.

Mikor a december 6-i behajózási dátumot kaptuk, kiderült a hajó neve is: OOCL HOUSTON. Ennek és a vesselfinder.com-nak köszönhetően tudom, hogy december 6-án délután a hajó tényleg bedokkolt Sydneyben. Azóta már fél Ausztráliát megkerülte, a poszt írásának pillanatában Northampton magasságában jár. A szállítmányozó a konténer érkezését a mai napig nem igazolta vissza, így nagy eséllyel csak jövőre érnek ide a dolgaink. Dolgaink alatt minden cuccot kell érteni, ami nem fért / amit nem pakoltunk be a reptéri poggyászunkba, viszont a krakkói életünk részét képezte és hozni akartuk magunkkal.

Még jóval a krakkói indulás előtt nekiálltunk bérleményt keresni. Ausztráliában soha nem látott ütemben pörög az ingatlanpiac, az árak pedig az egekben. Pörgés alatt azt értsd, hogy nem egyszer fordult elő, hogy a hétvégén Era megtalál egy friss online hirdetést, de mire én a következő héten odajutok, hogy megnézzem, az már elkelt.

Az ausztrál albérletkeresés nagyon másképp működik, mint az otthoni. Itt 2-3 oldalas application formot kell kitöltened, amit aztán a tulajdonos elbírál és ez alapján dönt, hogy kiadja-e neked az ingatlant. Az application form épp csak a seggedbe nem szeretne benézni: az én esetemben pl. a 3-mal ezelőtti munkahelyemen levő főnököm contact adatai kellettek neki, meg persze a fizetésem, a könyvelőm és az ügyvédem telefonszáma/email címe is.
Az ingatlanokat nyilvános időpontokban lehet megtekinteni. Ez úgy néz ki, hogy a meghirdetett időben összegyűlik 20-50 ember (kevesebbet nem tapasztaltam), az ügynök kinyitja a pecót és a csorda minden zugba benézve végigkajtat az épületen (ehhez ugye hozzátartozik, hogy itt csak ügynökön keresztül adnak ki / el ingatlant). Mindez legtöbbször úgy történik, hogy a megtekintendő ingatlan még lakott, megy a mosógép, a még benn lakó bérlő épp csak elhúzott az útból teret engedve az aznapi tatárjárásnak.
Annak ellenére, hogy értem, hogy így lehet folyamatosan kihasznált a bérlemény, nekem ettől rettenetesen forgott a gyomrom, de ez egy másik történet, túlságosan elkanyarodtam.

Summa summarum, a 141. alkalomra sikerült megtalálni azt, amit végül kibéreltünk, így december 1-ével be is költöztünk a bútorozatlan lakásba.
A bútorozatlan ingatlanban a beépített konyhagépek (tűzhely, sütő és mosogatógép) benne vannak, illetve ha nincs ruhaszárításra alkalmas szabad terület az ingatlanhoz, akkor kötelezően egy szárítógépnek is lennie kell. Hűtő, mikró, mosógép nincs, az energiaszolgáltatók átállítását az ügynökség intézi ingyen, vagy te is küzdhetsz vele, ha akarsz.
Nekünk a beköltözést picit cifrázta, hogy az épület alagsorában ún. "stacker" típusú garázs van, aminek a használatához kötelező egy traininget végigcsinálni, még a beköltözés előtt. A car stacker így néz ki:

A két szélső fémoszlop és a tükrök között 3-3 cm hely van, picit ijesztő elsőre, de könnyű megszokni (én már nagyon élvezem, Era nem annyira :)). A mi garázsunkban nincs annyi hely, mint a fenti videóban, tolatva érdemes csak beállni. Na de kanyarodjunk már a bögréhez!

Még beköltözés előtt kerestünk online hűtőt, mosógépet, mikrót és ágymatracot, de itt kb. meg is állt a dolog. Ezeket 1-én és 2-án rendre le is szállították. Nagy élmény volt az otthoni deliveryhez képest:

  • A matracos cég pl. a rendelés pillanatától számítva 4 órán belül kihozta volna a matracokat, ha kérjük. BTW nem bírom ki, hogy ne mutizzam meg, mit tud a matrac:

  • A hűtő - mosógép - mikró combot kiszállító Appliances Online pedig állítva tárolja a raktárában és ugyanígy állítva szállítja ki a frigót, hogy azonnal használni tudjuk. A mosógépet felcipelték az emeleti mosókonyhába, beüzemelték, tesztmosással ellenőrizték, hogy nincs-e a bekötéseknél szivárgás, összepakolták a szemetet és kérdezték, hogy van-e régi háztartási gép, amiket ezekre cseréltünk, mert akkor azokat természetesen ingyen elszállítják.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy volt egy rossz tapasztalatom is. Az ágylábat szállító csapat behozta a mocskos nehéz és nagy lábakat, majd letették a bejáratban. Kértem őket, hogy vigyék fel az emeletre, ha már ott a hálószoba, mert én nem cipelném ezt fel a feleségemmel, ha nem muszáj, de kötötték az ebet a karóhoz, hogy a delivery az csak az ajtóig szól és ők már itt sincsenek.
Persze ezt otthonról ismerjük már, így kértem, hogy mondjanak egy számot.

- 50 dollár - mondta az egyikük.
- OK - mondtam én.
- Bakker, mondhattam volna 200-at is!
- Mondhattál volna, de akkor megköszönöm a munkátokat és lemegyek az utcára, megszólítom az első szembejövő férfit, hogy akar-e egy perc cipekedéssel 50 dollárt keresni.
- Jól van főnök, visszük már!

Szóval itt is van ilyen. Ezután a SZÍNpatikus fiatalember még adott pár tippet, hogy a környéken hétvégente hol mennyi fiatal csaj van, majd az izzadságszagukat hátrahagyva távoztak.

Szóval megjött az összes rendelt dolog rendben, majd az első este elkezdtek előjönni a "hát erre nem gondoltunk" mondatok, amelyek minden egyes, a cuccunk nélkül eltöltött nappal a "bmeg mikor lesz már itt az a rohadt konténer"-ré formálódtak.

A legnagyobb hiányt a konyhában éreztük. A jelenlegi konyhafelszerelésünket nem túl nehéz egy kupacba rakni, ezért le is fotóztam demonak, hogy átéld kicsit ugyanezt:

20161218-au-kitchen-equipment

  1. 2 db törhetetlen polikarbonát borospohár az első estés koccintáshoz a BCF outdoor láncból
  2. 2 db 1 literes IKEA karaf, hogy mindig legyen hideg víz a frigóban
  3. 2 db inverz lengyel zászlós bögre a reggeli tejeskávéhoz (a másikból Era épp teát iszik): valami leértékelésben találtam 2 dollárért
  4. 2 db törhetetlen polikarbonát outdoor használatra ideális vizespohár szintén a BCF-től
  5. a létező legolcsóbb IKEA fazék, amiben már elfér egy fél csirkényi húsleves: 7 dollár volt asszem
  6. 2 lapos és 2 mélytányér ovisoknak, amiket majd Kiskuvasz keresztlányunk örököl, amint anyuékkal erre járnak :) Era találta egy élelmiszerboltban
  7. legeslegnoname-ebb műanyag partitányér, amire azután fanyalodtunk rá, hogy a junk foodos egyszerhasználhatós tányérjaink elkoptak
  8. Era literes vizesflaskája, hogy biztos igyon egy liter folyadékot legalább minden nap
  9. a létező legolcsóbb IKEA kés szett, amiből a szerratált kést még egyszer nem használtuk, a rövid pengéjű szakáscskés épp olyan szar, mint amilyennek mindig is gondoltam, a kis zöldségkés pedig már nem úgy viszi a paradicsmot, ahogy illene neki, mert elkopott az éle a használatban
  10. egy darab műanyag kávéskanál a campbelltowni Hungry Jack's-ből
  11. két kanálgép a BCF-től, ami egycsapásra megoldotta az összes tartós fémből készült evőeszköz gondunkat. Nem rossz, de a magyar kanálgép azért leveri simán.
  12. a legolcsóbb IKEA vágódeszka, 2 db szettben
  13. IKEA hámozó, ami a szar éle miatt fogyóeszköz, így beszereztem egyet zöldséget pucolni
  14. IKEA fakanál
  15. a létező legolcsóbb IKEA műanyag konyhai nagy kanál szett, amiben van merőkanál is
  16. A létező legolcsóbb IKEA serpenyő, ami szerncsére egy multifunkci Wok
  17. Anyukám találmánya a kartonpapírból, alufóliából és lecsupaszított SONOS kábelkötegelőből gyártott wokfedő (22000 EUR-ért vihető), ami akkor készült, amikor főzés közben döbbentem rá, hogy a wokban nehezen lesz kész fedő nélkül a lecsó.

Igaziból ha sorolni kellene, hirtelen nem is tudom, honnan kezdeném a listát ahhoz, hogy mit NEM lehet megcsinálni a fenti szettel a konyhában. Bevásárolni is úgy megyek, hogy preferálom az újrahasználható csomagolásban kínált élelmiszert és a kaját is úgy tervezem, hogy a fenti szettel különösebb küzdelem nélkül össze lehessen rakni. Pad thai, húsleves, lecsó, rizottó simán mennek ezekkel is, de minden, amihez egynél több edény kell már macera.

Persze besétálhatnánk a boltba és vehetnénk pár hiányzó edényt, tárolót, késélezőt, rendes késeket, ollókat, normális tányérokat és poharakat, kancsókat, keverőtálakat, kisebb vágódeszkákat, habverőt, robotgépet, kenyérpirítót, meg még a fene tudja mit.

De minek, mikor az egész itt van tőlünk légvonalban ~2 km-re majd két hete a városban egy leplombált fémdobozba zárva? Ha ideér, mit csináljak a redundáns darabokkal?

Itt tartunk, jelenleg a fenti eszközökből áll a "csak egy bögre" szett. Remélem januárban már az extended verzióval toljuk tovább.

Mac workflow: hátha SONOSt hoz a Jézuska

Régóta szerettem volna rendes multiroom audio rendszert, valami olyat, amit én is könnyen bővítgetek és persze ami nem zárt, hanem beszélgethetek vele elektromosan. Long story short: az eddig használt Apple AirPlay nem ilyen, sőt, több sebből vérzik:

  • Apple === zártság, ezt tudtuk eddig is. Persze AirPlay servert azért csinálhatunk egy Raspberry Pi-ből, használhatunk hozzá egy kis Airport Expresst vagy egy Apple TV-t ha elég annak az egy darab digitális audiokimenete, de ezekhez még mind speakert kell illesztenünk ugye.
  • Az AirPlay lagos. Isten látja lelkemet, amióta az AirPlay megjelent, azóta várom, hogy majd a szuper mérnökök megoldják azt, hogy az egymástól 10 méterre levő két hangszóróból egyszerre szóló zene ne legyen a késés miatt visszhangos, de a 2010 szeptembere óta létező AirPlay a mai napig késik, úgyhogy épp 6. éve már, hogy képtelenek orvosolni a bosszantó problémát.
  • Ahhoz, hogy AirPlayen játszak le, a mai napig futnia kell egy AirPlay targetre zenét küldő szoftvernek valami dedikált frontend vason.

Sokat olvastam már a SONOS-ról, csábított is, de az Apple Music támogatás hiánya mindig vissza tartott. Pár hónapja azonban megjött a SONOSokba ez is, úgyhogy az idei karácsonyi hajrában bevásároltunk egy kazal speakert.

A SONOS speakerek saját maguk cibálják el a zenét a forrásból, a controller szoftvernek csak addig kell futnia, amíg te kiválasztod, hogy mit akarsz hallgatni, melyik hangszórókon és milyen hangerőn. Hab a tortán, hogy brit szoftveresek rég meg tudták oldani a lag problémát: az összes hangszóró teljes szinkronban tolja ugyanazt a kontentot.

Ez így közel tökéletes lenne, ám nekem sokszor jött elő munka közben, hogy egy playlistben olyan track került sorra, ami zavart. Ilyenkor taskot kell váltani meg egerezni ahelyett, hogy a billentyűzet elengedése nélkül foshatnám a kódot. Na ezért született a SONOS Controller workflow.

A SONOS Controller egy Alfred 3-ba begyógyítható workflow. Az agyát nem én írtam, hanem 2012-ben itt Sydneyben a Music Hack Day nevű eseményen kezdte Rahim Sonawalla, majd egy csodálatos Python fejlesztői közösség gyűlt köré és tartja karban a projektet a mai napig.
Ahhoz, hogy az általam hackolt Alfred workflow bármit is csináljon a SONOS speakereiddel, előbb a SoCo python classt kell installálnod mondjuk a Python csomagkezelőjével:

pip install soco

Eszembe nem jutott zeneválasztó funkcionalitást gyártani, hiszen egyfelől a SONOS kismillió adatforrásból képes audiot lejátszani, másfelől erre tökéletesek a desktop és mobil appok, amiket a gyártó ingyen kínál, végül pedig nem ez volt a cél, hanem csak annyi, hogy meló közben gyorsan tracket léptessek, halkítsam/hangosítsam a cuccot, vagy megállítsam a streamet, mindezt úgy, hogy a kezemnek ne kelljen elhagynia a billentyűzetet.

A workflow két keywordöt ismer:

  • sc - ha ezzel a kulcsszóval indítasz, akkor az összes zónát vezérled egyszerre:
    soco_alfred-commands_on_selected_zone
  • scs - ez a kulcsszó pedig előbb összeszedi a LAN-odon látható SONOS speakereket, amikből választasz egyet, majd ezután kapod a parancsmenüt, ami így értelemszerűen a már az előbb kiválasztott speakerre fog vonatkozni:
    soco_alfred-zone_selector

A parancslista sincsen széjjel bonyolítva:

  • play - elindítja a lejátszást
  • pause - megállítja a lejátszást
  • next - a következő trackre ugrik
  • inc - emel a hangerőn 5%-ot
  • dec - csökkent a hangerőn 5%-ot
  • vol XX - beállítja a hangerőt XX% értékre, ha XX-nek 0-100 közötti egész számot definiáltál:
    soco_alfred-set_volume

Az ikonokon nem megbotránkozni, én Mórickáztam össze őket éjjel amíg ti alukáltatok (a 10 óra timezone offset legrosszabb tulajdonsága, hogy az azonnali agymenéses petprojecthez nem tudok leakasztani egy ingyendesignert :))

A workflowt szokás szerint szedheted a packal.org-ról vagy tőlem. Boldog Karácsonyt!

A cápákról

Búvárként sokszor kérdeznek cápákról meg cápás kalandokról. Túl sok cápás élményem nem volt, csak egy olyan helyen merültem életemben idáig, ahol igazán nyüzsögtek a cápák, ám ők csak jámbor dajkacápák voltak.

Persze ezek a lények gyerekkorom óta érdekelnek, sokat olvastam / olvasok róluk. Régóta ért már ez az összefoglaló jellegű poszt. Most sem lett teljes, mert nincs még benne túl sok info a csodás érdes cápáról, kimaradtak az egyébként jóval nagyobb eséllyel látható szirticápák és egy szó nincs benne a mélytengeri dögevő fajokról sem, akikről a Planet Earth stábja forgatott elképesztő felvételeket pár évvel ezelőtt. Valahol azonban el kellett vágnom, nehogy megund és ne olvasd végig az így is brutálisra nyúlt bejegyzést. Have fun!

Szomorkodunk

Gyerekkoromban kaptam a szüleimtől egy tengeri állatokkal foglalkozó könyvet. Jékely Endre fordította, "A vizek óriásai" lett a magyar címe és egy elbeszéléses katalógus volt mindazokról az élőlényekről, akik a bolygó vizeiben élnek és potenciális ellenfelei lehetnek az embernek. A vizek óriásait számtalanszor olvastam, nagyon érdekelt a dolog. Gyerekként leginkább az maradt meg bennem, hogy a könyvben szereplő élőlények mind az emberre kifejezetten veszélyes állatok és óvakodni kell tőlük.

Sok évvel később aztán búvár lett belőlem és így a könyvben emlegetett állatok jó része is sokkal "kézzelfoghatóbb" távolságba került. A legjobban a lábasfejűek nyűgöznek le, ma azonban inkább a félelmesztős™ cápákról lesz szó.

Az emberek túlnyomó többsége nagyon keveset tud a cápákról és a tudása java részét a rohadék Cápa film adja, amit az a Steven Spielberg rendezett, aki egy Harmadik típusú találkozást tudott adni a világnak. Az 1975-ös cápamozi többet ártott szerencsétlen állatok megítélésének, mint bármilyen más média.

shark-drawings
Forrás: http://charneco.deviantart.com

A Földön pár évtizede még közel 400 féle cápafaj élt. Pár tíz év alatt az ember ebből cirka 30 fajt kiirtott. A pusztítás oka persze messze nem a csúcsragadozóktól való páni félelemben keresendő, hanem sokkal inkább abban, hogy az ázsiai ember azt hiszi, hogy a cápák uszonyából főzött leves (amiben az egészségügyi határértéknél negyvenkétszer több a higany) majd megvédi őt a daganatos betegségek kialakulásától, és ami talán sokkal fontosabb neki: hogy majd a sok megevett cápától jól megnő a pöcse :)
A cápauszony leves sűrű és állítólag nem túl jó / semleges ízű (sosem kóstoltam). A rákbetegséges hiedelem abból ered, hogy a cápáknál nincs daganatos megbetegedés. A pöcsnövesztő képesség babonának őszintén szólva nem jártam utána :)

Az egységsugarú felhasználó a cápától való páni félelmében hajlamos arra, hogy fejben jóváhagyja a cápairtást. Pedig ha tudná, hogy mi megy! A bolygón egy évben átlagosan 100 ember elleni cápatámadást regisztrálnak, amiből ~10 a halálos kimenetelű (ezek a regisztrált támadások, ettől nyilván lehet több, de nagyságrendi mintának tökéletes a szám). 1580-2014 között kb. 2300 cápatámadást regisztráltak. A támadások jó részében a cápa fókának nézi az embert (=a szörfös hasonlít rá leginkább alulról).

shark-attack-causes
Forrás: http://www.upworthy.com

Ezzel szemben az ember évi 80-100 millió cápát irt ki az uszonyáért. Ez másodpercenként kb. 3 cápa.

shark-fins
Forrás: http://www.harighotra.co.uk

shark-fins2
Forrás: http://vouloirtoujourstoutsavoir.blogspot.com.au

Egy adag cápauszony levesért akár 100 USD-nyi pénzt is elkér egy étterem, így ennek megfelelően gigabusiness cápauszonyt eladni. Mivel a cápákból csak az uszony termeli a pénzt, az irtásuk is ehhez igazodott: mérettől és fajtól függetlenül, válogatás nélkül halásszák le őket hosszú hálókkal, a halászhajón lecsapják az uszonyaikat, majd a megcsonkított állatokat gyakran még élve dobálják vissza a tengerbe. A csontosodott kopoltyújú cápafajoknak állandóan úszniuk kell ahhoz, hogy túléljenek (=az úszással áramoltatják át a vizet a kopoltyúkon), így ők gyakorlatilag megfulladnak. Mutatom:

Mondok magának egy érdekes adatot

  • ~400 millió éve léteznek cápák (korábban jelentek meg a bolygón, mint a fák)
  • porcoshalak: nincs bennük csont, csak az orrunkban levő porchoz hasonló struktúrájú anyag, illetve elmeszesedett állkapocs
  • a fogaik megkeményedett bőrképletek, melyekből egyszerre mindig több sornyi van a szájukban. Ha egy fog sérül és kitörik, a hátrább levő előretolódik. Egy cápa élete során átlag 30000 fogat használ el.
  • van sós és édesvízi cápa is, plusz a nagyon ügyes sósvízi bikacápa képes édesvízben is élni, ha ahhoz van kedve
  • több, mint 200 fajuk van a veszélyeztetett állatokat nyilvántartó vörös listán
  • a cápabőr a fejtől a farok felé simítva sima bársonyos, míg fordítva olyan, mint a smirgli. A cápák spéci, 3 oldalt cakkos éles mikropikkelyei tovább csökkentik a turbulenciát az amúgy is áramvonalas testükön.
  • itt nézegetheted, hogy az eddig megjelölt cápák épp merre járnak
  • a legnagyobb cápa az érdescápa, amely akár 14 méter körülire is megnő - ő speciel planktonevő, a kutyának nem árt (csak a planktonoknak, de ezt épp az előbb mondtam)
  • a cápák általában lassan, kevés energiát pazarolva úszkálnak, ez azonban támadáskor radikálisan megváltozik. A ragadozó cápafélék közül a leggyorsabb cápa a röviduszonyú mako, aki akár 50 km/h sebességgel is képes úszni, ám tömeg/sebesség arányban a brutális méretű nagy fehér a bajnok, aki 40 km/h-val csapódik neki támadáskor a fókaebédnek:

shark-speed
Forrás: http://visual.ly

  • a támadások egy része úgy néz ki, hogy a mélyebben úszó cápa észreveszi a felszínen úszó prédát, bekapcsolja a turbót és lentről izomból nekiront. Vannak kutatások, amelyek alapján azt gondolják, hogy az ember ellen irányuló, nem provokált cápatámadások jó része annak köszönhető, hogy az állat fókának vagy teknősnek nézi a felszínen úszó embert, vagy a deszkán evező szörföst. Nem mindenki ért ezzel egyet, ezért nézd meg magad, mit lát a cápa alulról és dönts:

seal-vs-surfer-sihlouette
Forrás: http://www.dailymail.co.uk

  • az ilyen alulról induló támadásoknál pár cápafaj elég nagyot ugrik ki a vízből:

shark-flying
Forrás: http://visual.ly

A rettegett hármas-négyes-ötös-hatos, ki hogy szereti

Búvárként azt tanulod, hogy 4-5-6 emberre potenciálisan veszélyes cápa jöhet szembe a vizekben: nagy fehér, tigis, bika, makó, óceáni fehérfoltú, nagy pöröly. Én ezek közül csak az óceáni fehérfoltút láttam pár éve a déli Brothers szigetnél, amikor az egy, a merülése végénél 10 méteren lebegő dekózó búvárt kerülgetett. Ijesztő volt, de a két búvár tudta a dolgát (=alapszabály, hogy mindig párban merülünk és a dekompressziós megállót kivárni kénytelen társat sem hagyjuk egyedül a vízben). Ilyenkor egymásnak támasztjuk a hátunkat és mindig szembe fordulunk az állattal, ha ő fordul, mi is fordulunk, a szemkontaktus kötelező. A dekózó búvároknak a hirtelen jött kíváncsi látogató miatti ijedtségen túl semmi baja nem lett.
Tanuljunk egy kicsit ezekről a csodálatos állatokról!

shark-silhouettes
Forrás: http://philiaa.tumblr.com

A nagy fehér cápa

great-white-shark
Forrás: http://arabellacountryestate.co.za

  • a nagy fehér a heringcápák rendjébe tartozik
  • ő a legnagyobb ragadozó hal a Földön: ~1 méteresnek születnek, a hímek 3-4, míg a nőstények 4-5 méteresre nőnek, kifejletten 500-1000 kg tömegűek
  • akár 70 évig is élhetnének, ha a mohó ember nem vadászná le őket sokkal előbb. A hímek 26, a nőstények 33 évesen válnak ivarétetté.
  • az orkák az egyetlen potenciális ellenfeleik a vízben
  • javarészt tengeri emlősöket (fókákat) esznek, de a halakat vagy a vízimadarakat ugyanúgy megkajálják
  • a fejükön Lorenzini ampullák találhatók, amikkel képesek a mozgó élőlények által kibocsájtott elektomágneses rezgéseket észlelni. A nagy fehér egy milliomod voltnyi feszültségváltozást képes ezzel a szervvel érzékelni. A szerv annyira érzékeny, hogy az állat "hallja" a mozdulatlan zsákmányállat szívverését.
  • támadáskor rácsukják a pislogóhártyát a szemükre és a spéci Lorenzini lokátorok segítik őket a pontos célzásban.
  • a mai napig semmit nem tudunk a szaporodásáról. Korábban területvédő állatnak gondolták, ám amióta jeladókat szerelnek rájuk tudjuk, hogy nem egy állat úszik el Dél-Afrikából Ausztráliába és vissza.
  • úszóhólyagjuk nincs, helyette a májban tárolt zsír szabályozza az állat lebegőképességét
  • a májban tárolt zsírból tartják fent magukat vándorlás közben, amikor a nyílt vízen nem találnak táplálékot
  • a májuk a testtömegük kb. negyedét teszi ki
  • a fejüket a víz fölé tolva sokszor kikukucskálnak a vízből - még nem tudjuk, hogy körbenéznek, vagy csak "kiszagolnak" a felszínen
  • sokszor olyan dolgokat is megeszik, amit aztán nem képes megemészteni - ilyenkor jön neki nagyon jól az a képessége, hogy a teljes gyomrát ki tudja fordítani a vízbe, majd sérülés nélkül visszanyelni
  • az állkapcsa úgy működik, mintha egy medvecsapdát kereszteztek volna egy fűrészgéppel: harapáskor az orrhegyét felemeli, a fogsora előbújik a szájából, összezárja, majd jobbra-balra rángatva fűrészel vele.
  • szabályos háromszög alakú, fűrészes foga van

Nagy fehérrel kizárólag ketrecben lehet merülni bárhol a világon. Egy ember van, Michael "Sharkman" Rutzen, aki a nagy fehéres bulit ketrec nélkül tolja:

Ez meg egy ketreces merülés, ahol a csali után vetődő szerencsétlen fehér cápa beszorul a rácsba és úgy oldja meg a szabadulást, hogy betolja saját magát a ketrecbe, majd a tetején távozik:

A tigriscápa

tiger-shark
Forrás: http://www.nationalgeographic.com

  • a tigriscápa kékcápafélék családjába tartozik
  • a kifejlett példányok 3-4 méteresek, 300-600 kg tömegűek, náluk is a nőstények nőnek nagyobbra
  • a tigris nevet a testén levő sötét csíkozásról kapta, ami remek álcát jelent neki, amikor a fóka fentről nézi ő meg a mélyben krúzol. A foltok lassan elhalványodnak, ahogy öregszik az állat.
  • nem nagyon válogat: rákoktól a delfineken át a kisebb cápákig bárminek nekimegy:

  • szeret meleg, sekély vízben vadászni, a felnőtt tigriscápa simán bevisz magával akár egy lovat ebédre
  • a nagy fehérhez hasonlóan neki is csak a kardszárnyú delfin az egyetlen természetes ellensége
  • hegyes, ék alakú feje van, kígyózó mozdulatokkal úszik és elképesztően gyorsan fordul 180 fokot
  • ugyanúgy az orra körül vannak a Lorenzini ampullái, mint a nagy fehérnek, de nála még rásegít az oldalvonala, amivel az apró víznyomás-változásokat képes érzékelni
  • a szemében van a kutyák és a cicák szeméhez hasonlóan egy spéci fényvisszaverő réteg, a tapetum lucidum, aminek segítségével a szemébe érkező fényt kétszer tudja felhasználni, azaz ettől éjszaka kétszer jobban lát.
  • jellegzetesen görbülő, fűrészes fogai vannak
  • a nagy fehérhez hasonlóan ő is ál-elevenszülő, ami annyit jelent, hogy a kicsik a tojásból még anyuban kikelnek, aztán gyors megkajálják a gyengébbeket
  • harapáskor sosem fordul oldalra, ezért a tigrises merülésekhez a búvároknak egy méteres rudat adnak, amit hosszában kell a cápa elé tartani, ha úgy látod, hogy épp érted indult ebédelni a drága. Ezen felül tigrises merülésnél csurom feketébe kell öltözni és meleg víz ide vagy oda, kötelező a csukja és a kesztyű is, hogy minél kevesebb látszon ki belőled (=minden világosabb foltot kajának nézhet):

Azért nézzük meg más szemszögből is a fenevadakat:

Ez pedig egy óriás malac...akarom mondani tigriscápa:

A bikacápa

bull-shark
Forrás: http://www.phantomdivers.com

  • a bikacápa is kékcápaféle, csakúgy, mint a tigris
  • 1.5-3 méteresek, a hím 100 kg alatti, de a nőstény megnő háromszor ilyen nehézre is
  • robosztus teste van, rövid orral, magas háttal, sarló alakú mellúszókkal, asszimetrikus farokúszóval
  • a tigirshez hasonlóan ő is szeret a zavaros vízben vadászni
  • a bikacápák túlélnek az édesvízben is, képesek a szervezetük sókiválasztását a víz sótartalmához igazítani, így simán felúsznak a folyótorkolatokban vadászni. Bikacápát regisztráltak már a torkolattól 3000 km-re az Amazonasban, Illinois államban a Mississippiben, de felmászkálnak fürdőzőt harapni Indiában a Gangeszbe is.
  • ő sem válogatós: halakat, lábasfejűeket ugyanúgy megeszik, mint más kisebb cápákat, sőt akár kajmánokat is
  • elevenszülő és egyben kannibál is, azaz a nagyok simán rájárnak a kicsikre, ha azok nem vigyáznak
  • háromszög alakú, hosszúkás fogai vannak
  • a Spielberges cápafilm alapjául szolgáló Peter Benchley novella egy New Jersey partjainál 1916-ban történt bikacápás támadásnak köszönhető, nem pedig szegény nagy fehérnek
  • a nagy fehér és a tigris is nekimegy a bikacápának, de mivel felbóklászik a folyótorkolatokba, ott a nagy krokodilok is kajának nézik néha

Itt elvágom mára a cápás mesét. A végén még megtanulhatsz aranyos cápát rajzolni:

how-to-draw-a-shark
Forrás: http://www.andertoons.com

AussieLand: Vic’s meat market

A halpiac után nekiindultunk gyalog a vízpartnak a Darling Harbour irányába - azaz indultunk volna, ha nem jött volna azonnal szembe az átellenes oldalon Vic húspiaca (Vic's meat market).

vics-meat-market_building

Ha erre jársz és a tengeri cuccok nem hoznak lázba de nem vagy vega, akkor majd ez megállít. Elképesztő minőségű húskínálattal találkoztunk. Aki BBQ bolond, az a képek láttán tudni fogja, hogy miről beszélek:

vics-meat-market_beef-short-ribs

vics-meat-market_scotch-fillet

vics-meat-market_butcher

Leesett állal jártuk körbe a pultokat, közben elkezdtem magyarázni Erának, hogy ha én hentes lennék, tuti állandóan sülne a kolbász a leftover cuccokból, mert annak milyen illata van és hogy becsalja a vevőket. Aztán épp csak kiléptünk a húsboltból, máris ez a szörnyeteg állta utunkat:

vics-meat-market_smoker

Amiben ennek a sajtburgernek a húspogácsája sült éppen:

vics-meat-market_wagyu-cheeseburger

A krakkói Moaburger a saját surf'n'turf alkotásával elég magasra tette a lécet, de ennek a burgernek a húsa minden eddig kóstoltat felülmúlt. A zsemle ugyan valami generic izé, de ezt a benne levő anyag simán feledtette.
A mozdony méretű smokerben persze szegyet is gyártanak ezerrel, de ahhoz már nem maradt a pocakokban elég hely. Anyway, visszajövünk még :)

vics-meat-market_brisket

AussieLand: Sydney fish market

Tegnap végigjártuk a halpiacot.

sydney-fish-market_title

Sajna annyira sovány a netem, hogy bármennyire is szeretnék, nem tudok értelmes videót feltölteni, de majd pótolom valamikor. Addig is nem túl sok kommentárral íme a látvány:

Lábasfejűek mindenféle méretben és minőségben:
sydney-fish-market_baby-octopus

sydney-fish-market_baby-squid

sydney-fish-market_cephalopods

sydney-fish-market_cuttlefish-ink

sydney-fish-market_medium-octopus

sydney-fish-market_sashimi-grade-octopus

sydney-fish-market_southern-calamari

Egy csomó minden, amit mi magyarok rák címszóval egy kupacba terelünk, úgy mint:

Bay bug (medverák):

sydney-fish-market_bay-bug

Black tiger prawn:

sydney-fish-market_black-tiger-prawn

Blue swimmer crab:

sydney-fish-market_blue-swimmer-crab

Brazilian lobster:

sydney-fish-market_brazilian-lobsters

Tasmanian rock lobsters:

sydney-fish-market_lobsters-and-scallops

sydney-fish-market_lobsters

Mud crabs:

sydney-fish-market_mud-crab

King crab legs, Scampis:

sydney-fish-market_scampi

King crab leg megfőzve, mellé a tenyerem viszonyítási alapnak:

sydney-fish-market_king-crab-legs

Kagylók, úgy mint:

Green lip mussels:

sydney-fish-market_green-lip-mussels

Cockles, pipis, surf clams:

sydney-fish-market_cockles

Osztrigák (láttam 4-5-ször ekkora pacific oystereket is, annak akkora a héja, mint a tenyerem):

sydney-fish-market_oysters

Razor clams:

sydney-fish-market_razor-clam

Persze volt rengeteg érdekes hal is:

Skorpióhal és kék trevalli:

sydney-fish-market_scorpion-fish-and-blue-trevalli

Szent Péter hal:

sydney-fish-market_john-dory

Whitebait (Cavtatban belőle van a "sitna riba przena"):

sydney-fish-market_whitebait

Repülőhal ikrája:

sydney-fish-market_flying-fish-roe

Sashimi alkatrészek:

sydney-fish-market_sashimi

Tengeri sün:

sydney-fish-market_sea-urchin

Tengeri fű:

sydney-fish-market_seaweed

Vegyes nyersanyag kilóra:

sydney-fish-market_seafood-mix
És persze kész kaja mindezekből:

sydney-fish-market_grilled-food

AussieLand: mindenféle állatok

Amióta ideértünk, azóta nagyjából a leggyakoribb kérdés az, hogy láttunk-e már kengurut / koalát / pókot / kigyót / cápát / et ceterát. Eráéknál a gyárban ha magasra hagyják nőni a füvet, akkor mászkál néha vörös hasú fekete kígyó, de még szabadon egyet sem láttunk. Ugyanez igaz a többi itteni őshonos állatra, a madarakat leszámítva (BTW ha az úton látott elütött döglött kenguru ér, akkor nem mondtam igazat, mert azt már láttam). Papagáj és kakadu van mindenfele dögivel, hangosak és bátrak is.

Ausztráliában közel egymillió állatfaj él, amiből 800 ezer ezen a földrészen őshonos - gondoltuk megnézünk párat a hétvégén, úgyhogy elvonatoztunk Sydneybe, majd átkompoztunk a Taronga állatkertbe. Az állatkert épp szemben van a városközponttal, fantasztikus kilátása van a zsiráfoknak és persze a helloTurisztoknak is:

taronga-zoo-giraffe

Természetesen van maci is, aki igaziból erszényes állat és sokkal inkább a kenguruk rokona, mintsem a maciké, továbbá nem azért alszik állandóan (=napi 20 órát), mert egy lusta dög, hanem mert a táplálékául szolgáló kétféle levél nagyon kevés tápanyagot tartalmaz és ezért evés után szinte azonnal low power módba kapcsolnak a "macik":

taronga-zoo-koalas

A Taronga Zoo nagyon klassz hely: sok őshonos állat (főleg nagy gyíkok és madarak) mászkál a látogatók által használt útvonalon is mindenféle ijedtség nélkül - erre néhol tábla is figyelmeztet:

taronga-zoo-wildlife-crossing

Akiket nem muszáj távol tartani a turiszttól, azokat nem is különítik el nagyon - itt van például ez a pelikán, akit karnyújtásnyira fotóztam, amíg ő egy kis tóban ücsörgött:

taronga-zoo-pelican

Az egész állatkert egy fákkal borított dombon terpeszkedik. Ha van kedved, adnak rád egy mászóhevedert és sétálhatsz egyet a magasban a fák között kifeszített drótokon:

taronga-zoo-tree-adventures

A gondozók mellett meglepően sok, spéci zöld egyenruhába öltözött önkéntes mászkál a látogatók között. Tinikorúaktól a nyugdíjasig mindenféle önkéntessel találkoztunk. Ugyanúgy kérdezhetsz tőlük, fel vannak készülve rendesen. Mi egy nénitől tudtuk meg, hogy az emu tojása gyárilag ilyen kékeszöld:

taronga-zoo-emu

Az önkéntesek bemászkálhatnak az állatokat etetni a személyzet mellett. Mi a szurikátáknál láttunk ilyet: a kis blökiket kukacokkal etetik, amiket WC papír hengerekbe csomagolnak és a kerítés mellé dobálnak a gondozók, hogy még nagyobb legyen a cukiságfaktor, amikor a kis állatkák nekiállnak kipecálni a kaját:

taronga-zoo-meerkat

Itt láttuk, hogy az egyik pici szurikáta egy ideig nem tudta kibányászni a kukacot a kartonhengerből, majd egyszercsak felkapta a hengert, odaszaladt a gondozókhoz és az önkéntes kiscsaj kezébe adta a csomagot, hogy szedje szét neki :):

taronga-zoo-meerkats

Az egyik legérdekesebb placc mégis a csimpánzoké - fura érzés volt, de alig tudtunk szabadulni a helytől, egyfolytában a majmokat figyeltük:

taronga-zoo-chimpanzee

Végül most láttam először élőben komodói varánuszt (ez az az állat, ami az idei szingapúri Forma 1-en átment a pályán verseny közben). Egy közepes testű példány volt, de ettől még nem merészkedtem volna be mellé:

taronga-zoo-komodo-dragon

Ha minden igaz, a következő poszt is állatos lesz, de az már a négy nagy rettegett cápáról fog szólni - stay tuned!