Monthly Archives: April 2013

Kraków Marathon 2013

Tegnap rendezték meg Krakkóban a szokásos éves Cracovia Marathont. A fél napot mi is a versenyen töltöttük, három ponton fotóztunk, a ~11., ~39., ~40.5 km-eknél. Hazajöttünk, nekiálltam leválogatni a rengeteg képet, aztán egyszercsak beugrott, hogy talán lenne benne fantázia, ha ebből hegesztenék egy timelapse-ot is, így hát készült belőlük ez a kicsit suta klip:

Krakow Marathon 201304 from Gabor Penoff on Vimeo.

Biztos vagyok benne, hogy minden résztvevő nagy örömmel fedezi fel majd magát a képeken, még ha azok nem is sportriporter minőségűek. Ezért hát az összes fotót, minimális szelekcióval (csak a nagyon értékelhetetleneket dobáltam ki) feltöltöttem egy Flickr setbe. Amelyik fotón magyar ember szerepel, az megkapta a "magyar" tag-et - sajna azt nem tudom megmondani, hogy a Flickr képes-e így tag-re szűrni, illetve azt sem tudom garantálni, hogy minden magyar sportolós fotót felcimkéztem.

Ezúton emelem kalapom minden ember előtt, aki rászánta magát, hogy elinduljon ezen az erőpróbán. Külön tiszteletem mindenkié, aki még 38 km után, ki tudja mennyi holtponton túl még képes volt a kamerába mosolyogni.

20130428-2725

3D nyomtatás: kérdésözön #2

Jött még három kérdés, íme a válaszok:

Milyen járulékos költségekkel kell számolni egy ilyen kütyü üzemeltetésénél? Szándékosan nem azt kérdeztem, mennyibe kerülhet egy 100 mm élhosszúságú Rubik-kocka legyártása. De biztosan van már tapasztalatod abban, hány üzemórát bír ki az extruder egy nagygenerálig?

Szerintem nem sok ilyen van:

  • A printer mellé kell pár szerszám, de ez egyszeri tétel, ezekről írtam már korábban.
  • Ha nincs heated bed, akkor cserélgetned kell az akril tárgyasztalon a tapadást biztosító szalagot.
  • Fogyasztasz némi áramot (lásd lejjebb).
  • A nyersanyagon és az áramon túl nem nagyon kér a printer enni.

Az extruder fejet ~5 tekercs PLA után kezdtem el koszosnak érezni, ami ~3.75 kg. A takarítás egész odáig jutott, hogy most épp szénné hackeljük szerencsétlen extruder fejet, de erről majd lesz külön poszt, remélem már a jövő héten :)
Az extruder generálhoz egyébként elsősorban oldószer kell - az elkoszolódáson túl nem nagyon lesz más baja a fejnek. Ha ABS-t használsz, ahhoz jó az aceton. PLA oldószerről is van már info, és némi tetrahidrofurán is várja otthon a garázsban, hogy kipróbáljam, de ez még a jövő zenéje.

Mennyi idő után esedékes az ékszíjak cseréje?

Na ez a legirritálóbb része az egész konstrukciónak számomra. Nem tudom, még nem tartok ott, hogy cserélni kelljen, de már érik. Az biztos, hogy ez a fémszál nélküli, végtelenített bordás szíj pain-in-the-ass kategória: egyrészt nyúlik, másrészt baromi nehezen állítod feszesre. Sok user hack létezik különböző szíjfeszítési technikákkal, de egyik sem az igazi. Amint Laci gyárt nekem szíjtárcsát, le fogom cserélni fémszálas nem végtelenített szíjakra őket és onnantól megszűnik ez a gond.

Mennyire pörgeti meg az árammérőt egy 3D nyomtatás (mennyivel ugrott meg az áram költséged, miután beüzemelted a gépezetet)?

Jó kérdés, mérni vagy számolni kellene a két tápegység által felvett áramot. Az biztos, hogy ha heated bedet használsz, akkor nem kevés power megy el a fűtésre - a nálam levő 12 V-os táp 400 Watt teljesítményű, azaz óránként mondjuk ~0.4 * 50 HUF ~= 20 HUF pénzt eszik, plusz a printer 120 Wattos tápja, ha a nyomtató nem a heated bed tápegységéről megy: 0.12 * 50 HUF ~= 6 HUF, azaz mondjuk ~25-30 HUF/óra.
A Cura szépen kiszámolja neked előre, hogy a modelled mennyi anyagból mennyi idő alatt fog felépülni, így tudsz kalkulálni előre, ha erre van szükség.

3D nyomtatás: Seagate GoFlex Desk adapter

A múltkori NaEzMi post megfejtése következik:

Freddy némi rávezetés után kitalálta, így ha erre jár, övé egy prototípus print.
A forrásfile közlése ezúttal elmarad, mert nem akarok fenyegető maileket kapni a gyártótól, hogy lehetővé tettem a cuccuk GoFlex keret nélküli használatát. Természetesen ha szükséged lenne az .STL-re, jelezd commentben és küldök.

Seagate-GoFlex-desk-adapter

3D nyomtatás: kérdésözön

István, a 3D nyomtatós sorozat egyik lelkes olvasója talált meg levélben egy csomó kérdéssel. Arra gondoltam, válaszolok itt neki, hátha a válaszok mást is érdekelnek.

Mi történik akkor, ha elfogy nyomtatás közben az anyag?

Az Ultimaker - és ahogy tudom a többi FFF printer - nem képes detektálni azt, hogy elfogyott a műanyag szál, ezért minden megy tovább, épp csak nyeranyag nem lesz és így normális végeredmény sem. Azért a dolog nem annyira kritikus, mint amennyire elsőre hangzik, ugyanis a slicer szoftverek mind megmondják, hogy mennyi anyagra van szükség az adott tárgy kinyomtatásához, így neked nem a végtelenre kell tervezned.

Miért kell az első néhány szintnél a tárgytól távolabb is húzni vonalakat?

Csak a legelső rétegnél van ez, opcionális és skirt (=szoknya) a neve. Arra való, hogy az esetleg részlegesen kiürült nyomtatófejet az új anyagáram biztosan megtöltse és ne akkor jelentkezzenek a szakadások, amikor a tárgyunkat nyomtatja.

Néhány videón extra ventillátor is fel van szerelve. Most hűteni kell vagy fűteni?

Hűteni kell a már lerakott rétegeket, de hűteni érdemes a nyomtatófej PEEK-hez közeli részét, hogy ne olvadhasson meg a műanyag ott, ahol nem szabad neki (ha nem a fejben olvad, az dugulást (=plug) eredményez).

Találtam 20 um-es nyomtatást is. Ez az Ultimaker alkatrészeinek "műanyagosítása" után lehetséges? Szóval azután, hogy a legtöbb fa alkatrészt műanyagra cserélik?

Az egész titka a precízen kalibrált nyomtató, nem pedig a nyomtató anyaga. A fejnek nagyon pontosan kell mozognia, az anyagáramlásnak nagyon precíznek és egyenletesnek kell lennie. A printer korrekt bekalibrálásával (Ultimakernél ez kb. a tárgyasztal síkjának a nyomtatófej XY síkjába igazítását, a bordás szíjak feszességének beállítását és a feeder mechanika behangolását jelenti) van némi macera, de meg kell csinálni, hogy sok örömöd legyen a gép használatában.

Te nem gondolkoztál még ilyenen?

Ez egy hosszabb sztori, egyszer megrágom majd itt, ígérem. A mostani fejemmel nem favázú Ultimakert vennék, holott szeretek vele dolgozni.

Az elkészített felületet lehet-e valahogyan polírozni (engedi-e az anyag)?

Csiszolni lehet, nem tudom, hogy milyen eredménnyel. Az ABS testeket szokták meleg acetonos gőzfürdőben áztatva utókezelni, ami fényes sima felületet ad a tárgyaknak (=az aceton oldja az ABS-t).

Két (vagy több)színű kész termékeket hogyan lehet vele készíteni?

Több extruder fej és több műanyagszál kell hozzá. Az általam használt Cura nem tudom, hogy képes-e ezt lekezelni, de pl. a KisSlicer fizetős verziója egész biztosan tud több extruder fejet.

Festhető-e a nyomtatott termék?

Igen. Laci csinált már több ilyet is, nézd meg ezeket a képeket, van köztük festett 3D printelt műanyag. A diósgyőri vár szerintem magáért beszél.

A maradék (vagy selejtre sikerült) anyagot te hogyan hasznosítod újra?

Egyelőre gyűlik egy IKEA műanyagkukában, illetve majd kettőben, ha ideér az ABS nyersanyag. Még nem láttam olyan házi filament gyártót, ami tetszett volna.

Még mindig a ReconstructMe-t javaslod 3D szkennelésre? Ez a Kinect hogy működik? Szívesen olvasnék róla egy hosszabb posztot tőled!

Nagyon kevés tapasztalatom van még róla, de egyszer lesz erről részletesebb poszt. Bárminek örülnék, ami ugyanezt tudja és nem kell hozzá natív Windows.

Miért ezt a gyártót választottad? Léteznek a piacon drágább és olcsóbb szerkezetek is. Persze a paramétereit olvasva elég meggyőző, de kíváncsi lennék, mely szerkezetek szerepeltek még a versenyben és miért maradtak alul?

Egy prototípus gyártásához kerestünk printert. Akkora méret kellett, amit egyedül ez a printer tudott.

Ahogy az előbb írtam, ma már nem vennék Ultimakert. 2-3 típus van, ami izgatja a fantáziámat, leginkább a QU-BD printere. Ha most indulnék neki és már ismerném Lacit az arcol.hu-ról, megkeresném és nekiállnék győzködni, hogy építsen nekem egy gépet :)

3D nyomtatás: takarítunk

Tavaly augusztus óta nem nagyon pihent szerencsétlen Ultimaker: eddig közel 4 kg PLA-t engedtem át a 0.4 mm átmérőjű nyomtatófejen. A fejben szép lassan lerakódott a kosz. Kezdetben csak ilyen furcsa infill mintákat eredményezett a mocsok:

01-dirt-in-printhead_dashed-infill

Jól látni, ahogy a modell belsejét kitöltő mintában az egyenes vonalak helyenként megszakadnak. Ellenőriztem a feeder mechanikát, hogy nem azzal van-e a baj, hogy a bordás tengely "megdarálja" az anyagot és nem kap eleget az extruder fej, de nem erről volt szó.
Próbálkoztam a flow rate növelésével és az olvasztási hőfok 230 ℃-ig történő emelésével is, de mindez csak keveset segített és átmenetileg. Ezek után jött az elhatározás, hogy akkor nekiállok megpucolni a fejet. Na de miért nem ezzel kezdte az eFi? Azért, mert az Ultimaker extruder mechanikája az általam legjobban utált komponens: a szétszerelése egy rémálom, mégha csak magáról a fejről van szó.

Az Ultimakereknél a nyersanyagot a nyomtatófejbe továbbító feeder mechanika nem a nyomtatófejen ül (ha ez lenne, azt hívnánk direct extrudernek), hanem a nyomtató oldalán lakik és őt a nyomtatófejjel egy rettentő csúszós műanyag cső, az ún. "bowden tube" köti össze. Ebben a csőben utazik a műanyag szál az extruder fejig. A cső rögzítésével is vannak még orvosolandó problémák, de ez egy másik sztori, most koncentráljunk az utálatosabb részre, a nyomtatófejre.

Szóval ott tartunk, hogy a bowden tube leér az extruder mechanika aljára. A csövünkből kilépő műanyag szál az alábbi komponensekben folytatja az útját:

02-dirt-in-printhead_printhead-structure

Ezek neve balról jobbra: PEEK, brass tube (=sárgaréz cső), heater block (fűtőblokk), printhead nozzle (nyomtatófej).

PEEK

A PEEK feladata a hőszigetelés: ő egy telfonból készült idom, benne M6-os menettel.

Brass tube

A PEEK tetejét érinti a bowden tube, az aljába tekeredik be a két végén menetes sárgaréz cső, ami a teflon hőszigetelést köti össze a fűtőblokkal.

Heater block

A sárgaréz csövünk másik fele beletekeredik a fűtőblokkba, amelyikbe egy hőmérő és a felfűtést végző elektronikus komponens csatlakozik (sem ezek, sem a helyük nem látszik a fenti fotón).

Printhead nozzle

A fűtőblokk aljára tekered be a sárgaréz nyomtatófejet, amelynek végső kilépő átmérője 0.4 mm.

A sárgaréz cső és a szintén sárgaréz nyomtatófeje tehát a fűtőblokkban ér össze. Fogalmam nincs arról, miért nem lehet ezt a három komponenst egy darabból elkészíteni (nyilván technikailag macerásabb, plusz így talán cserélhető a nyomtatófej külön - de könyörgöm, minek?).

Azzal, hogy három fémdarabból rakod össze a nyomtatófejet, az egész érzékeny szerkezet karbantartását nehezíted csak meg. Képzeld el, hogy ki akarod pucolni az egészet. A nyomtatáshoz használt PLA 160 ℃ felett folyik, e hőfok alatt pedig viszonylag gyorsan visszaszilárdul. Mindez azt jelenti, hogy ha szét akarod szerelni a fejet, akkor minimum 160 ℃ hőmérsékletűre kell hevítened az egészet, majd valahogy kézzel ezen a hőfokon szét kell bűvészkedned a szerkezetet. Nem nagyon van olyan ujjvégem, amelyik ne égett volna még meg mindettől.

Ha sikerül szétszedni az egész hóbelevancot darabjaira, akkor jön a takarítás. Szerezzük be az alábbiakat:

03-dirt-in-printhead_cleaning-ingredients

A PLA leküzdéséhez valami oldószerre lesz szükség. Én első körben tömény acetonnal próbálkoztam. Korábban az aceton (becsületes nevén 1-3 dimetil-keton, CH3-CO-CH3) volt egy az egyben a körömlakklemosó, de ez mára sokat változott - a mai lemosók részben, vagy egyáltalán nem tartalmaznak már acetont. Azért aggodalomra semmi ok, ott a Müller drogérialánc, kapsz náluk acetont, 250 ml-es kiszerelésben, az pont jó lesz (a Müller által árult kiszerelést láthatod a fotón is).

Az aceton a PLA-t nem igazán oldja fel, inkább csak lazít a szerkezetén és valami gumiszerűen nyúló trutymóvá alakítja. Ez azonban pont jó nekünk arra, hogy ki tudjuk imádkozni a nyomtatófej rejtett zugaiból. Amennyiben ABS-ből nyomtatnál, azzal kevesebb problémád lesz - az ABS acetonban jobban oldódik a PLA-nál.

A réz komponensek belsejének tisztításához megfelelő lehet egy 3 mm-es fúrószár, amit kézzel óvatosan megtekerve a cső belsejében magára húzza a bent ragadt, de már laza anyagot. A rézcső és a nyomtatófej külső menetén érdemes végighajtani egy M6-os anyacsavart, az is korrekt munkát végez.
A fűtőblokk és a teflon előtét belsejében szintén M6 menet van - tekerj be ide is egy M6-os csavart, aki majd akkurátusan végigtúrja a járatot.

Most jön a neheze, a nyomtatófej szűk kis lyuka. Az Ultimakereknél a gyári nyomtatófej kilépő átmérője 0.4 mm. Szerencsére a kereskedelmi forgalomban kapható G27 vagy 27G jelű egyszer használható injekciós tűk külső csőátmérője pont 0.4 mm, azaz egy ilyen tűvel korrektül át tudod takarítani a leglényegesebb járatot. Nekem egy ilyen tű távolította el ma reggel az alábbi mocskot:

04-dirt-in-printhead_removed-dirt

A PLA a Wikipedia szerint benzolban és tetrahidrofuránban is oldódik. Fogalmam nincs, hol kaphatnék benzolt, ellenben tetrahirdofuránt a gumis műanyagszőnyeg bélelésű úszómedencék ragasztásához használnak a szakik, úgyhogy azzal még teszem egy próbát alkalomadtán és megosztom róla a tapasztalataimat.

A fenti acetonban áztatásos procedúra jópár órát, akár napo(ka)t vesz igénybe. Emiatt két dolgon agyalok: az egyik, hogy beszerzek még egy garnitúra nyomtatófejet a printerhez, hogy mindig legyen kéznél egy tiszta szett. A másik, hogy másik nyomtatófej után nézek, amely könnyebben karbantartható.

Hot end alternatívák

arcol.hu

arcol.hu hotend

Pöpecnek tűnő, könnyebben karbantartható fejet gyárt a magyar arcol.hu site tulaja, Laci, aki saját magának tervezett printeréhez fejleszt dolgokat. Lacit korrekt, segítőkész srácnak ismerem, sok tanáccsal segített már nekem is. Sajna az általa gyártott hotend egyelőre nem Ultimaker kompatibilis, de ami késik, nem múlik - egyszer majd talán azzá tesszük közösen :)
Az ő hotendje 3 mm-es nyersanyagot fogad, a fej 0.35 vagy 0.5 mm-es, de más átmérő is rendelhető hozzá.

E3D

E3D hotend

Az angol E3D hotendjére már nem is tudom, hogy akadtam rá. Aktív hűtéssel rendelkező, PEEK nélkül szerelhető fej, 3 mm-es nyersanyagot fogad, 0.4 mm-es fejjel. Első ránézzésre csak a tetejére szerelt nagy hűtőbordában és az aktív hűtésben különbözik az Ultimaker fejétől.

Prusa nozzle

Prusa nozzle

A cseh Prusa RepRap printerekhez fejlesztett hotendje élelmiszeriparban használt rozsdamentes acélból készül, 3 mm-es nyersanyagot fogad, 0.5 mm a fej kilépő átmérője. A site szerint itt sincs szükség PEEK komponensre, ami esetleg beleragadhat az olvadt műanyagba. Szintén ígéretes darab.

Egyelőre azonban marad a megpucolt fej.

3D nyomtatás: NaEzMi?

3dprint-naezmi

Azok a kockák, akiknek ezt ma már mutattam, nem játszhatnak (hiszen ők tudják a megfejtést), mindenki más azonban igen. A commentben elsőre helyesen tippelő usernek gyártok egy ajándékpéldányt, ha igényli.

3D nyomtatás: GoPro keret

Már csak kilencet kell aludni és megyek víz alá. Arra gondoltam, hogy ezúttal csak a kis GoPro jön velem, ahhoz viszont gyártok valami kényelmesebben használható felfüggesztést, ami esetleg még stabilizálja is a kamera mozgását valamennyire.

A stabilizálós dologból jött, hogy valami olyat szeretnék, amit két kézzel lehet tartani. Mindenképpen szétszerelhető, könnyen csomagolható eszközön agyaltam, amit akár le tudok támasztani az aljzatra, hogy otthagyva fel tudja venni a félénk tengeri angolnákat is. Mindebből ez kerekedett ki:

GoPro-uw-handle-model

A két tüske betekerhető a talp aljába is és a markolatokba is, mindkét irányban. Ha a markolatba heggyel előre tekered be, akkor az egyúttal hordozza is a tüskéket, még kevesebb helyet foglalva.

Az agyalásból előbb openSCAD script lett, aztán sok tesztprint, majd végül ez:

GoPro-uw-handle-disassembled

ami összerakva ilyen:

GoPro-uw-handle-assembled

A végső printen van egy-két kisebb warping hiba (warping = amikor a nyomtatás során a meghűlő PLA rétegek meghúzzák a már kihűlt rétegeket és a modell felpöndörödik), de párszáz HUF költségért ezt elviselem.

A teljes modell openSCAD-ben készült, mindene paraméteres, tekerheted kedved szerint. Szokás szerint fent van a Thingiverse-en.